Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ez már az utolsó óra: azonnal lépni kell az élelmiszer-pazarlás ellen

Ha nem változatunk életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.

Az Európai Unió adatai szerint az élelmiszer-pazarlás feléért a háztartások felelősek, negyven százalékáért a termelő és a feldolgozóipar okolható. A kereskedők aránya a legkisebb, mégis a Tesco igyekszik a pazarlás elleni küzdelem élére állni.

Mert tudjuk, hogy nem csak felelősségünk, de lehetőségünkben is áll tenni a pazarlás ellen. A 2020/21-es pénzügyi évben 739 ezer tonna élelmiszert értékesítettünk a vásárlóinknak. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is keletkezik el nem adható felesleg és hulladék, még úgy is, hogy folyamatosan fejlesztjük előrejelzési, készletezési rendszereinket, és racionalizáljuk a választékot. A Tescónál ugyanebben az évben „csak” a kezelt élelmiszerek 0,64 százalék lett hulladék, de számszerűsítve ez is közel 12 ezer tonnát jelent. Fontos viszont, hogy ez a szám csökkenthető. A 2016/17-es pénzügyi évhez viszonyítva kezdtük el mérni a nálunk keletkező élelmiszer-hulladék és felesleg mennyiségét, azóta 59 százalékkal mérsékeltük a hulladékot, amivel 10 évvel a 2030-as céldátum előtt teljesítettük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló pontját.

Mi lett azzal a 12 ezer tonna élelmiszer-felesleggel?

83 százalékát nagyobb részt a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, kisebb részben állatmenhelyeknek tudtuk adományozni. Méréseink kezdete óta egyébként 28 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg a kidobástól, ezzel pedig több mint 89 ezer tonnával mérsékeltük a működésünkből fakadó káros-anyag kibocsátást.

Hogyan számszerűsíthető az élelmiszer-felesleg károsanyag kibocsátásként?

Az élelmiszeripar felelős a károsanyag-kibocsátás mintegy negyedéért, a pazarlásból származó kibocsátás pedig magasabb, mint bármelyik országban, kivéve az Egyesült Államokat és Kínát. Az élelmiszerellátási lánc minden pontján történik károsanyag kibocsátás. A haszonnövények locsolásától és az állatok takarmányozásától kezdve a feldolgozáson át egészen odáig, hogy az élelmiszert az üzletekbe szállítják, majd az otthonokba kerül. Mi a Foodcloud átváltási rátáját használjuk, ami szerint minden kilogramm kidobott étel 3,2 kilogramm CO2 kibocsátásnak felel meg.

Mit tehetnek akkor az élelmiszer-ipar szereplői?

Egyetlen vállalat nem képes megoldani az élelmiszer-pazarlás problémát, ez a küzdelem mindenki felelőssége, ezt muszáj tudatosítani a szektorban. Ezért ezúton is sürgetném az iparág összes szereplőjét, hogy aki még nem tette meg, kezdje el mérni, mennyit pazarol, tűzzön ki célokat, és minél hamarabb tegyen lépéseket a pazarlás ellen, mert az utolsó órában vagyunk.