Print

Siker ≠ gazdasági teljesítmény

Forbes
2021. március 29. 5 perc olvasás

Írta: Kalmár Anna

Magánemberként egyre többen igyekszünk az általunk már nem használt tárgyakat jó célra adományozni és karácsonykor gondolni a rászorulókra is. Egyre több vállalkozás csökkenti az ökológiai lábnyomát, és adományoz rendszeresen nonprofit szervezeteknek. De vajon elég-e mindez?


Egy itthon még kevésbé ismert üzleti modell, a társadalmi vállalkozás nem áll meg az elhasznált számítógépek eladományozásánál vagy környezeti hatástanulmányok készítésénél. A társadalmi vállalkozásokat egészen más megközelítés jellemzi: az alapjuk a közösségi és környezeti értékteremtés, tesznek a befogadásért és a kirekesztés ellen, másképp elérhetetlen szolgáltatásokat juttatnak el hátrányból induló emberekhez, megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak. Kiválasztanak egy társadalmi vagy környezeti problémát, és működésükkel megoldást adnak rá, miközben üzletileg is sikeresen működnek. Társadalmi vállalkozóként azt gondolom, hogy ez a jövő. Idővel minden vállalatnak ezt a szemléletet kell követnie, ha hosszú távon sikeres akar maradni.

Lehetséges-e a rendszert megtartva, de új szempontokat behozva újraértelmeznünk, hogy mi az a haszon?


Minden embernek, projektnek, vállalkozásnak, multinacionális cégnek van pozitív és negatív társadalmi és környezeti hatása – minél több befolyással rendelkezik, annál jelentősebb. A társadalmi vállalkozás lényege, hogy miközben hatékonyan működik az iparágában, ismeri és kezeli ezeket a hatásokat is: tudatosan, szervezetten és tervezetten társadalmi, környezeti értéket teremt. Működése fontos elemeként méri is a tevékenysége hatását. Társadalmi vállalkozóként feladatunk az is, hogy eloszlassuk azt a berögzült hitet, hogy egy vállalat sikerének mércéje csupán a gazdasági teljesítmény. Közösségeink erősítése, környezetünk megmentése nem csupán melléktermék a profitteremtés mellett.


Minden vállalat elindulhat a társadalmi vállalkozássá válás útján. 2011-ben megjelent egy cikk a Harvard Business Review-ban, amely megfoghatóbbá teszi ezt a kijelentést, a „shared value” azaz „közös érték” fogalma által. Porter és Kramer nem kevesebbet állít ebben az írásban, mint hogy újra kell értelmeznünk a kapitalizmust. Erre szólítják fel az üzleti szereplőket, és kiemelik, hogy igenis lehetséges valós társadalmi problémákra választ adni forprofit módszerekkel, üzleti haszon generálása mellett is. Erre számos példát hozhatunk: lehet ez egy helyi termelőket összefogó online webshop, egy teljesen akadálymentesített edzőterem vagy egy kulturális és közösségi eseményekben szegény környéken működő közösségi kávézó.


Sőt, magánszemélyként is működhetsz a „közös érték” elve alapján, hiszen a társadalmi és környezeti tényezőket középpontba helyezve is hozhatsz egyéni döntéseket. Ha pszichológus vagy, minden tizedik kliensed lehet egy hátrányból induló, nehéz anyagi helyzettel és mentális problémákkal küzdő ember. Vagy kiadhatod inkább egy kisgyerekes családnak a lakásod, akik másképp nehezen oldják meg a lakhatást. Szem előtt tarthatod ezeket a szempontokat a munkahelyed kiválasztásánál: mennyire fontos a munkáltatód számára a pénzügyi hasznon túli értékteremtés?


Ha pedig a társadalmi vállalkozások ökoszisztémáját támogatnád, akkor itt egy külföldön már jól futó koncepció: a „buy social” azaz a „segítő vásárlás”. Mikor egy terméket vagy szolgáltatást több partner is kínál, válaszd a társadalmi vállalkozást. Lehet, hogy ezzel a lépéssel segíted, hogy ugyanaz a minőségi szolgáltatás eljuthasson hátrányból induló emberekhez is. Vagy lehet, hogy munkához juttatsz egy speciális nevelési igényű fiatalt. Ha tőlük vásárolsz, nem szimplán egy vállalkozást támogatsz, de teszel egy környezeti probléma megoldásáért, vagy segítesz egy nehéz sorsú emberen. Minden ilyen döntéseddel kiállsz amellett, hogy a siker túlmutasson a pénzen.


Úgy nevelkedünk, gondolkodunk, hogy a siker egyet jelent a profit maximalizálásával. A pénzügyi fenntarthatóság, az üzleti eredményesség a társadalmi vállalkozásoknak is fontos célja, azonban ezeknél a szervezeteknél felmerül a kérdés: lehetséges-e a rendszert megtartva, de új szempontokat behozva újraértelmeznünk, hogy mi az a haszon? Teljesen természetes, ha a sikerről alkotott képekben még nem szerepel központi helyen a társadalmi felelősségvállalás. De ha mi magunk akarunk lenni a változás, amit a világban látni szeretnénk, elég-e ez így?

A szerző társadalmi vállalkozó, az Adnijóga alapítója.