Print

Nem termék, sportember

Unyatyinszki György
2021. július 27. 21 perc olvasás

Kudarcokból és sérülésekből kell építkezni, gyémánttá keményedni – sugárzik a tapasztalat Hanga Ádámból, napjaink legjobb magyar kosárlabdázójából. Születése pillanatában hátrányból indult: egyenlítői-guineai származása rasszista megjegyzések céltáblájává tette, ráadásul a családja sem volt teljes, édesapja elhagyta Magyarországot Ádám hároméves korában. Édesanyja és nagyszülei nagy szeretettel nevelték. A tanulás sosem volt neki az első, csibészesen nőtt fel, azzal foglalkozott, ami érdekelte. Ez pedig a kosárlabda lett, a mindig a legjobbra törekvés lépett az életébe.

A játékban kiteljesedhetett, szenvedélye vitte előre, ám a profi karrierben semmit nem adnak ingyen. Jó egyéni teljesítménye ellenére nem sikerült bajnokságot nyerniük fehérvári csapatával, az Albacomppal. Spanyolországba igazolásával új szintre ért, ahol még többet vártak el. Az NBA kapuja is csalogatóan tárult ki előtte, de azzal az üzenettel: belépés csak még jobb játékkal. Minden szakértő szerint elérte, de a kapu még zárva, Ádám keresett hát másikat.

Amikor mondták, hogy a Real Madrid érdeklődik, nem foglalkoztam a számokkal, csak azt tudtam, hogy ott akarok játszani a legjobbak között.


Az út egészen Európa legjobb bajnokságáig, a topcsapat Barcelonáig vitte. Hanga Ádám mára a csúcson érezheti magát, négyéves küzdelem után megnyerték a bajnokságot, napjai mégis keserédesek. „Mintha megcsaltak volna” – mondja. Klubja ugyanis úgy döntött, felbontja a csapatkapitány élő szerződését Barcelonában. Ez a szerződésbontás ugyanakkor újabb lehetőséget is hozott.

A családi harmónia nem magától értetődő, dolgozni kell érte.

NBA-álmok
Ez idáig egyetlen magyar mutatkozhatott be az NBA-ben, Dávid Kornél 1999-ben szerződött a Chicago Bulls csapatához, utána még négy csapatnál megfordulva végül a Toronto Raptors­nál fejezte be amerikai karrierjét. Hanga Ádám 2011-ben került először közel az amerikai profi ligához, amikor az akkori topcsapat, a San Antonio Spurs foglalta le játékjogát. Az úgynevezett draft nem hétköznapi értelemben vett igazolás. Az NBA-csapatok minden évben bejelenthetik igényüket fiatal egyetemi, illetve európai játékosok játékjogára. A draft árnyoldala, hogy semmi sem kötelezi a csapatot, hogy valóban leigazolja a játékost – ez történt Ádámmal is.

Az NBA-klub vezetése a draft után jelezte: Ádám akkor érkezhet, ha védőjátékát még fejleszti. Ez kemény munkára sarkallta, és a 2017-es Euroliga-szezonban az edzők az év védőjátékosának választották. „2017-ben egy remek Euro­liga-szezon után minden megélénkült. Hetente egyeztettünk a Spursszel, kiutaztunk az Egyesült Államokba, a feleségemnek, Szandrának már iskolákat is javasoltak, hogy hova vihetjük a gyerekeket” – idézi fel. A megállapodás végül elmaradt, ugyanis Ádám posztjára jutányos összegért váratlanul hozzájuthattak Rudy Gay játékjogához, ezért a csapat a tapasztaltabb játékos mellett döntött. Lényegében anyagi okokból.

Az NBA-ben a pénz diktál, mégis parkoltatnak egy bizonyított európai klasszist. Adódik a kérdés: miért nem adták el még mindig Hanga játékjogát? Az egykori játékos, Dávid Kornél, az épp NBA-döntőt játszó Milwaukee Bucks nemzetközi játékosmegfigyelője segít eligazodni. „Ádám kvalitásaiban senki sem kételkedett, de az akkori erős keretbe felesleges lett volna egy poszt harmadik cseréjének leigazolni, miközben fejlődést is vártak tőle – magyarázza Dávid. – A Spurs konzervatív csapat, nem a modern többposztos játékosokban gondolkodnak. Egy csapatbeli sérülésre is tartalékolhatják Ádám játékjogát, hiszen így ingyen érkezhetne, illetve egy eladással a riválisokat is erősíthetné.” Dávid szerint Ádámnak az NBA-ben lenne a helye, de a sikerként ünnepelt draft sajnos visszaütött. „Ha megőrzi kondíció­ját, még eljuthat az NBA-be, jó csapatok is jól járnának vele.”

Hanga Ádám pályafutása

2006–2011
Albacomp
(NB I/A)
2011–2013
BÀsquet Manresa
(ACB)
2013–2017
Saski
Baskonia (ACB)
2014–2015
Sidigas Avellino (Serie B)
2017–2021
FC Barcelona (ACB)

 

Adiós, Barcelona!
Sűrű hónapot tudhat a háta mögött a Hanga család. Évek óta terveznének nyaralást, de ismét felbolydult az életük. „A profi sportnak van egy ilyen oldala, hogy hiába vagy otthon minden tekintetben, mégis költöznöd kell” – vágunk rögtön a közepébe Ádámmal, mikor meglátogatom budai otthonában. Nem gyakran kell barátkoznom azzal az érzéssel, hogy valaki magasabb nálam, a szokatlansága feszélyező tud lenni. Ádám zokniban, papucsban fogad, az otthon kényelme derűvel ül az arcán, ez a bizalom végül elűz minden feszengést.

Az otthon azonban Ádámnak relatív fogalom, karrierje keveset engedi Budapestre. Zavartan keresgéli is a megfelelő villanykapcsolót. A Real Madrid ellen aratott bajnoki győzelem után eddigi klubjával a szerződéséből hátralévő egyéves hosszabbítási opcióról kellett tárgyalniuk. Optimista volt, noha a koronavírus-járvány rossz anyagi helyzetbe sodorta a Barcelonát, mégis legfeljebb fizetéscsökkentésre számított.

Sokan nem feltétlenül tudják, hogy a kosár­labda-szakosztály – az elért sikerei ellenére – szinte eltörpülő büdzsével rendelkezik, éves keretét a futballból befolyó összegekkel töltik fel. A pénzcsap elzárult a futball bevételeinek drasztikus visszaesése miatt. „A klub nehézségei­től nem függetlenül, de mégis azt mérlegelték, hogyan lehet a legelőnyösebben megválni tőlem. Nem akartam ráerőltetni magam a klubra, mert annak egyenes következménye lett volna, hogy kevesebb lehetőséget kapok” – mondja Ádám beletörődő hangon.

Azt mondja, sosem a pénz érdekelte, hanem hogy jó legyen, és a csapatot segítse. Ezek nem csak üres szavak. A klub ugyanis hiába volt rendre meccsben a Real Madriddal, a Király Kupát leszámítva sorra alulmaradt a bajnokságban és a nemzetközi kupában is. A cél érdekében még jobb játékosokra volt szükség, de az anyagi mozgástér még Barcelonában sem volt végtelen, ezért Hanga a 2019-es szerződésében lemondott fize­tése egy jelentős részéről – többekkel együtt –, két év alatt pedig összeállt az a csapat és az a játék, amivel felülmúlták a nagy riválist.

Már akkor hangaizmust emlegettek Barcelonában, amikor leigazolták 2017-ben, tehetsége sosem volt kérdés. Elengedése viszont azt eredményezi, hogy a jövőben épp ellenük léphet pályára, ráadásul épp az ősi rivális mezében. Ádámra ugyanis a Real Madrid vetett szemet.

 

A Puskás-szint
Hanga Ádám az induló szezon legjelentősebb átigazolása lehet, a Királyi Gárdának pedig Puskás Ferenc óta nem volt felnőtt magyar játékosa semmilyen szakosztálynál. Minden pikantériát felülmúl, hogy a Barcelona a kapitányát engedte el. A Real Madrid kosárlabda-szakosztálya tíz év alatt huszonhárom kupát nyert, ebből kétszer az Euroliga döntőjében – Európa legmagasabban jegyzett nemzetközi kupasorozatában – is győzedelmeskedett. Lapzártánkkor a spanyol szaksajtó már tényként kezelte az átigazolás tényét, Ádámék pedig sejtelmesen egy újabb madridi repülőútra készültek.

A Real Madrid különleges játékosra vetett szemet. Ádámot a modern kosárlabdázó prototípusának tartják a szakértők, egyéni képességei alapján az NBA szintjén jegyzik 2011 óta. Ott csak azok maradnak meg, akik valami különlegesre képesek a pályán – és azon kívül.

Érdemes kontextusba foglalnunk a Barcelona helyzetét. Még a futballbüdzsében is megszorításokra kényszerült, közel felére, hatvanmillió euróra csökkentette Lionel Messi fizetését, igaz, a Barcelona kosárlabdacsapatának éves költségvetése negyvenmillió euró volt az előző idényben. A másik szemléltető adat, hogy Európában csak két kosárlabda-Euroliga-csapat van, amelyik nyereséget tud termelni, járványtól függetlenül: a Bayern München és a litván Zalgiris Kaunas.

„Meglepetés nincs, a legnagyobb költségvetésű csapatok jutnak a döntőbe” – világít rá Ádám, hogy mi betonozza be az aránytalanságokat. Az Euroliga csapatainak többsége nem saját büdzséből él, hanem vagy a futballtól, vagy nagybefektetőktől jön korlátozás nélkül a pénz, és ez döntően befolyásolja az erőviszonyokat.

A kosárlabdában általában hosszabb szerződéseket kötnek a játékosok, ezalól – elsőre talán szokatlanul – a legjobbak képeznek kivételt. A rövid távú szerződés ugyanis relatív szabadságot biztosít a játékosoknak, mert ha valaki egy csapatban nem találja meg a számítását, könnyebb váltania, ha pedig jól alakul minden, hamarabb tud nagyobb összegű szerződésre váltani. Ádám inkább a hosszú távú szerződéseket kedveli. „Sok top játékos a rövid távon elérhető legnagyobb hasznot hajtja a szerződtetésnél, Ádám viszont egyáltalán nem ilyen” – mondja Lóránt András, az ügynöke. „Amikor mondták, hogy a Real Madrid érdeklődik, nem foglalkoztam a számokkal, csak azt tudtam, hogy ott akarok játszani a legjobbak között” – vágja rá Ádám.

A kosárlabdában az ügynök elsődleges feladata a szerződések megkötése, valamint az, hogy figyelemmel kísérje a kölcsönös teljesítést, és hogy az ügyintézésből a lehető legtöbb terhet levegyen a játékos válláról. Ez Ádám és András viszonyában azt jelenti, hogy András kommunikál a sajtóval, szervezi az utazásokat.Egy idényben Ádámnak kilencvennél is több mérkőzése van, ezen a színvonalon pedig az edzések is igen megterhelők. Míg a családban felesége, Alexandra biztosítja neki a nyugalmat, a sportághoz kapcsolódó minden technikai ügyet fiatalkori barátja, Lóránt András játékosügynök vállal magára. Ő Európa legnagyobb ügynöksége, az Oktagon Basketball Europe német igazgatója, ez sok ügyfél képviseletével jár. És bár Ádám a barátságuk miatt is különleges helyen van az életében, szakmailag sem kell magyarázkodnia, miért fordít rá kiemelt figyelmet.

Gyémánt a mélyből
„Csak az erős éli túl. Soha ne add fel” – ezt a tetoválást Ádám még szinte kölyökként varratta a karjára. Küzdésre és erőre szüksége volt: sérülések, három térdműtét, ezüst­érmek, egy eltávolodott NBA-álom sokakat arra késztetne, hogy engedjenek elvárásaikból, elégedjenek meg egy szerényebb karrierrel. „A mondanivalója velem maradt, csak már nem a bőrömről olvasható.” Az arab betűs felirat az évek múltával már nem tetszett neki, ezért átüttette a karján. Mára a meghatározó feliratok a családról szólnak: első találkozásuk Szandrával és a lányaik születési dátuma.

Ahogy halad az ember a pályáján, egyre inkább sikerorientálttá válik, a kosárlabdában ez a siker viszont csak csapatban érhető el. Egyéni teljesítményben valóban meg kell mutatniuk a játékosoknak kvalitásaikat, hogy eljussanak a Barcelonához, azonban ezen a minőségi szinten teljesen átalakul a hozzáállás – ideális esetben. Egy valamivel gyengébb csapatban, ahol Ádám a társai fölé emelkedhetne, minden bizonnyal minden újságcikk az ő játékát emelné ki, kaphatná a méltatásokat, de a végén semmilyen kupát nem nyerne. „Így mit ér az egyéni siker?” – teszi fel a költői kérdést.
Hogy az egykori kudarcokból erőt merítsen, minden profi eszközt igénybe vesz. Már több éve dolgozik egy mental coachcsal, akivel a kudarcokkal kapcsolatos érzéseit beszélheti meg: ha még egyszer hasonló érzelmi állapotba kerülne, akkor azt felismerje, és képes legyen jobb reakciót adni. „Nagyon jó dolog az önismeret” – mondja velősen, hogyan készül a következő Euroliga-idényre, az idén elveszített döntő után.

Meglepőnek tűnhet, de senki ne gondolja, hogy az NBA és a top európai kosárcsapatok komoly segítőkkel rendelkeznek. Ádám definí­ciója szerint a játékosok a klub egyfajta zsoldosai: megkapják az utasításokat, a végrehajtásért cserébe kapják a fizetésüket. A szerződtetett sportoló lényegében a fizetéséből egy saját kis céget működtet. Ebbe a közösségimédia-menedzseren át a pszichológusig bármi beleférhet a játékos igényei, illetve pénztárcája szerint, ezt pedig az ügynöke fogja össze. Ha valaki nem teljesít az elvárások szerint, nem pátyolgatják, elküldik. „Profi klubok edzésein előfordul, hogy össze is verekednek azon, hogy ki léphet pályára.”

A kosárlabda az egyik legdinamikusabban fejlődő csapatsport, rendkívül intenzívek lettek a mérkőzések, taktikailag egy közepes csapat is elképesztően felkészült. A modern kosárlabda legerősebb bajnokságaiban négy dolog határozza meg, hogy ki lép pályára: a fizikai forma, a játékos egy- vagy sokoldalúsága (mindkettő lehet előnyös), az ellenfél aktuálisan pályán lévő játékosai, valamint a napi meccsforma.
„Ha valaki az ellenféltől elemezte a játékodat, ez nagyon hamar kiderül, akkor kevesebbet fogsz a pályán tölteni, mert azonnal rád állnak, de ez fordítva ugyanígy megtörténhet” – avat be a részletekbe. Az NBA-ben egyéniségekre, Európában sokkal taktikusabb elemekre épül a játék, ezért a csapat mutatói hangsúlyosabbak az egyéni statisztikáknál. Ha valaki egy mérkőzésen öt pontot dob, de azt abban az egy-másfél percben, amit a pályán töltött, az egy nagyon jó mutató, a nettó játékidőre vetítve jól segítheti valaki a csapatát.

Családi bt. Hanga módra
A sztársportolók, akár Hangáék belső viszonyairól könnyelműen tételezhetnek fel egyoldalú munka­megosztást, ami körülbelül úgy néz ki, hogy az egész család a porcelánként féltett sportoló kívánságait lesi. Ez legfeljebb a meccsnapi ebédre igaz, amikor csirke és rizs variációt kell elkészíteni, de ottjártamkor Ádám volt a soros a vacsorával.

Felesége, Hanga Alexandra távolról sem nevezhető az alárendelt félnek – még ha lámpalázas zavarba is hozza az otthonában kérdezősködő újságíró. Jogász és közgazdász végzettségével Szandra példa és elvárás is Ádámnak, akivel lépést szeretne tartani, ezért a karrierje utáni évekre gondolva frissen felvételizett a Testnevelési Egyetem sportmenedzseri szakára. Amikor külföldre költöztek, kettejük közül Szandra beszélt nyelveket, ebben is őt követte Ádám. „Szandra mellé fejlődtem – mondja –, ez fontos volt nekem is, de hosszú távon a kapcsolatnak is.”

„A családom nem úgy nevelt, hogy a tanulás az első” – folytatja Ádám. Gyerekeik tökéletes ötvözeteik, nagy a zsivaj, de spanyol és más nyelveket is hallani. Katalán és baszk – érkezik a felvilágosítás, előbbi a kisebbik Sashának is, utóbbi csak a nagyobbik Aylarnak megy.

„Minden siker a közös sikerünk. Szandra is a legutóbbi siker után úgy lépett oda hozzám, hogy »Gratulálok Ádikám!«, de főleg az ilyen pillanatok erősítik meg, hogy mindent együtt értünk el, ezt mondtam is neki – emlékszik vissza Ádám a júniusi estére. – Ha ő nincs, akkor nincs Barcelona, nincs izgalom a Real-szerződés miatt. Amikor visszavonulok a játéktól, egy évet mindenképp annak szentelnék, hogy utazzunk, kiélvezzük Barcelonát, esetleg Madridot” – fordul mosollyal Szandra felé. „Amikor hazatérünk Magyarországra, nekem is lesz lehetőségem dolgozni a diplomám szerint, amire külföldön nem volt lehetőség, hiszen a jog speciális terület” – fűzi hozzá Szandra. Több ingatlant is vettek az évek során, ezeket kiadják, illetve Airbnb-ben hasznosítják, ezekkel Szandra foglalkozik. Ezenkívül ő ügyel a gyerekek iskolaválasztására, egyeztet az ingatlantanácsadókkal. De burokban él-e Ádám, akár Szandra, akár András miatt? „Mindig be vagyok avatva, nem arról van szó, hogy csak nézem a plafont, és nem tudok semmit a világról” – mondja Ádám.



Egy szem magyar
„Addig nem szeretnék visszavonulni, amíg a pályán nem játszhatok egy másik magyarral az Euroligában” – vágja rá, amikor a magyar tehetségekről kérdezem. A sportág infrastruktúrája látványos fejlődésen ment át ahhoz képest, hogy Ádámnak még egy tornateremben kellett aludnia társaival az edzőtáborban, ahol csótányok rohangáltak a padlón.

De szerinte – és Dávid Kornél is így látja – több kell az áttöréshez.
Ádám aktívan tesz is azért, hogy magas szinten jegyzett magyar játékosok legyenek itthon, már évente szervezik a nevét viselő tábort fiataloknak, de érzi, hogy ez még kevés. Nemcsak játékosokat kellene keresni és képezni, hanem edzőket is, akik jó pedagógiai érzékkel terelgetik a fiatalokat. A helyzet hasonló más látványsportágak utánpótlásához, a gyerekek mindent megkapnak, ami a sportoláshoz szükséges, de még nincs értékelhető eredmény. Egy-két éven belül fog csak kiderülni, hogy mit tud felmutatni a négy kiemelt kosárlabda-akadémia. Ádám ezt egyelőre csak kívülről tudja segíteni, de bizonygatja, hogy szeretne minél többet visszaadni a hazai sportágnak.

A Forbes júliusi, a legértékesebb magyar sportolókat rangsoroló listáján Hanga Ádám elsősorban a sportteljesítményének köszönhetően szerepelt a 16. helyen, de a média­megjelenéseire az elmúlt néhány évben nagyobb hangsúlyt fordítva volt képes jobban szerepelni. Hirdetésbevonzó képességével ugyanakkor a lapunk által megkérdezett szakértők szerint inkább a lista alsóházában találna helyet.

Beszéljünk a gyerekeinkkel a kényes témákról, az elfogadásról, hogy normális, hogy mások vagyunk.


„Nem tudok termékként tekinteni magamra” – magyarázza Ádám, hogy miért nem szerepel müzliszeletek vagy üdítők csomagolásán. Ha választania kell, hogy a Magyarországon töltött rövid időben mivel foglalkozik, akkor az a családja, a sportág népszerűsítése és kosárlabdához köthető társadalmi ügyek mentént oszlik el, a reklámfotózás nem élvezett eddig prioritást. Megtehetné, hogy akár magángéppel repüljön fotózásra, de inkább hétköznapibb életet igyekszik folytatni.

Az európai kosárlabdában – átvéve az amerikai mozgalmat – mérkőzésről mérkőzésre kiállnak a játékosok az emberek egyenjogúságáért, elítélve a rasszizmust és a gyűlöletet. Hanga Ádám életét is végigkísérték rasszista atrocitások az iskolától a felnőtt bajnoki meccsekig. Serdülőkorában többször futnia kellett szkinhedek elől a zuglói villamosokról leugorva, édesanyját is rendszeresen megszólták az utcán, amikor együtt sétáltak. „Ha mesélek róla, mások megdöbbennek, viszont én és anyukám mindig fanyar humorral kezeltük az összes ilyen esetet, lepergett rólunk.” Ezek a reakciók azonban már nem működnek, ha két lányát éri sérelem. Egyelőre keresi az eszközöket, hogyan tehetne a rasszizmus ellen, de a személyes felelősséget már nem tudja elhessegetni a fejéből.

Keménységről szóló tetoválásait már a fontos családi emlékek egészítik ki.


„Mint magyar sportember és mint magánember is letettem valamit az asztalra, hogy nyíltan elítéljem a rasszizmust” – mondja. Szerinte el kell választani a szurkolást a rasszizmustól, fontos, hogy ne tűrjék meg csendben tömegek, amint egyesek másokat emberi méltóságukban sértenek meg. Ilyen esetekben a stadionból való örökös kitiltást sem tartja elvetendőnek az elkövetőknél. Hosszú távon viszont nem a büntetésben látja a megoldást. „Beszéljünk a gyerekeinkkel a kényes témákról, az elfogadásról, hogy normális, hogy mások vagyunk.”