Print

Menjünk bíróságra, de ne keltsünk hisztériát!

Smejkál Péter
2020. július 29. 14 perc olvasás

Forró júniusi napon liftezek fel egy Duna-partra néző irodaházban a Huawei Magyarország kétszintes központjába. Az asztalokon kézfertőtlenítő, az arcokon maszk. Belépve egy bekeretezett kép fogad, rajta a cég egyik vezetője ráz kezet Orbán Viktorral. Az interjú egy tárgyalóban lesz, Derek Yu, a Huawei közép- és észak-európai, valamint kanadai fogyasztói üzletágának 38 éves alelnöke azonban online jelentkezik be egy laptopról – ő Varsóban van, még a kamera elé is maszkban ül le (persze beszélgetés közben leveszi). Közvetlen figura, rögtön keresztnéven szólítjuk egymást.

Kezdjük egy erős kérdéssel! Ha Európában veszek Huawei-telefont, kell-e aggódnom amiatt, hogy az adataim Kínában kötnek ki?
Határozottan nem. (Nevet.) Minden európai felhasználói adattal kapcsolatban az európai adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően járunk el. Az adatközpontunk Düsseldorfban van, így minden felhasználói adatot az Európai Unióban tárolunk. Akkor is óvatosan járunk el, ha javításra viszünk el egy készüléket. Ahhoz, hogy akár a kínai kutató-fejlesztő részlegünkhöz továbbítsunk felhasználói adatokat tesztelésre, engedélyt kell kérnünk a vásárlóktól.


Beszéltem néhány kiberbiztonsági és mobilpiaci szakértővel. Az első és legfontosabb, amit mindannyian elmondtak, hogy a Huaweinek az utóbbi évek biztonsági és kémkedési botrányai után vissza kell építenie a felhasználói bizalmat az európai és úgy általában a nyugati típusú országokban. Ez célja most a cégnek?
Azt hiszem, két dolgot kell megosztanom ezzel a témával kapcsolatban. Az első az európai és kínai emberek közötti, a tradíciókból adódó különbség. Kínaiként, ha én teszek valamit, amivel kapcsolatban neked gondolataid, kérdéseid vannak, akkor nyíltan, szemtől szemben fogok ezekre válaszolni. Okék vagyunk, vagy nem vagyunk? Nem a nyilvánossághoz fordulok, hanem egyedül járok el a kérdésben, és a tetteimmel válaszolok.


Ez áll a kiberbiztonsági kérdéskörre is. Ha úgy gondolod, hogy backdoort használok, vagy bármi gond van a termékemmel, akkor a kínai tradíciónak megfelelően nemcsak válaszolok ezekre a felvetésekre, de cégként is elkövetek mindent, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegyem az élményt a vásárlóknak, az ügyfeleimnek. Ez szerintem különbség az európai és kínai kultúra között.


A második dolog, hogy mi nem a szavakban, hanem a tettekben hiszünk. Ezért, amikor megvádoltak, nem sok-sok interjút adtunk, hanem üzletemberként a bizniszre fókuszáltunk. Nem kell folyton arról beszélnünk, hogy „hé, nézd, milyen szuper üzletet csinálunk”, ez nálunk nem szokás. Az a fontos, hogy legyen jó a cég, a vásárlók és az ügyfelek pedig majd döntenek. Vegyük példának ezt a telefont! (Felmutatja a P40 Prót.) Nem arról szólt a marketing, hogy „ezen vannak a legjobb appok” vagy „ez nyújtja a legjobb élményt”, de igenis fontos nekünk, hogy az ügyfelek mit gondolnak a termékről. És ha valami nincs rendben, akkor azt meg kell javítani.


A kiberbiztonságra levetítve ez a filozófia úgy működik, hogy amennyiben gondod van, mutasd meg! Menjünk bíróságra! Vonjunk be egy független szervezetet! Bármit. Te is bemutatod a bizonyítékodat, és én is bemutatom az enyémet. De ne keltsünk hisztériát, ne a nyilvánosságot használjuk arra, hogy megvívjunk egymással. Ennek semmi értelme.

Ha tavaly megkérdeztél volna, én sem tudtam volna megmondani, mit jelent a GMS rövidítés. Alelnökként nem ezzel a részleggel foglalkozom, így nekem is új volt ez a sok információ.


Szóval tulajdonképpen azt mondod, hogy a bizalom visszaépítése egyenlő a jó üzlettel és termékekkel.
Igen. Az Apple marketingkampányt épít arra, hogy elmondja a vásárlóknak: az Apple megvédi az adataidat. Oké, ezzel tisztában vagyunk. Ehelyett, mi inkább a fejlesztésekre fókuszálunk, és azt mondjuk el az ügyfélnek, hogy mekkora erőfeszítéseket teszünk adatai védelméért. Mint mondtam, az összes Európában van, és persze a készülék interfészén.


Érdekes, hogy szóba hoztad az Apple-t, mert a járvány hatásai miatt úgy tűnik, hogy a teljes mobilpiac csökkenőben van.
Ez így van.


Az első negyedévben is láttunk némi, még nem szignifikáns csökkenést, most viszont már a második negyedévnek is vége. Mik az előrejelzések? Mi lesz a piaccal?
Áprilisban valóban volt visszaesés, de májusban az áprilisi adatokhoz képest a Huaweinél már nyolcvanszázalékos emelkedést mértünk a telefoneladásokban. Júniusban pedig arra számítunk, hogy ez az arány százszázalékos lesz.


Ami a globális piacot illeti, az határozottan csökkenni fog, mert korlátozott a fizikai termék­értékesítés. Ezenfelül a járvány a gazdaságot is lefelé menő pályára állította, az egyes ügyfelek bevételeivel egyetemben. ­Szóval a ­vásárlás esélye általában csökkent. Ugyanakkor a járvány hatása a mobiltelefon-iparágra kevésbé drasztikus, mint más iparágaknál látjuk, például a turizmusban vagy éttermeknél, ennek oka pedig az e-kereskedelem erősödése. Áprilisban boltjaink többsége világszerte bezárt ugyan, az internetes üzletág azonban kétszeresére nőtt ugyanabban a hónapban. Májusban és júniusban további növekedést várunk. Az online vásárlás egyébként is roppant népszerű Kínában. Mi már a koronavírus megjelenése előtt is kiépítettük e-kereskedelmi platformunkat.


Annak alapján, amit mondtál, feltételezem, hogy előbb-utóbb a klasszikus kiskereskedelem meg fog szűnni.
Én nem így gondolom. A fizikai értékesítés még mindig elengedhetetlen üzletág. Emlékszem, mikor az Alibaba 2014-ben tőzsdére ment, a piaci részesedése és az értéke az egekbe tört. Mostanra viszont konszolidálódott, nagyjából húszszázalékos a súlya. Nem nőtt folyamatosan. Ennek az az oka, hogy ezek az üzletágak egymásra támaszkodnak. A vásárlók szeretnék megtapasztalni az élményt, ki akarják próbálni a készüléket. Ez olyasmi, amit online nem lehet megoldani. Azt mondom, hogy a jövőben ez a kapcsolat még szorosabbá válik majd, eltűnni nem fog egyik sem, sőt a fizikai árusítás is fejlődik. Ez Magyarországon például abban is tetten érhető, hogy várhatóan még idén megnyit a legújabb Huawei Experience Store-unk egy nagy budapesti bevásárlóközpontban.


Egyébként a koronavírusban más termékszegmensek is nőttek ám. Például a tabletek! Áprilisban és májusban kifogytak a készleteink, mert az embereknek szükségük volt ezekre az eszközökre az online oktatáshoz. Amikor jön egy nehézség, azzal együtt lehetőség is adódik.


Ha már szóba jöttek az ügyfelek, beszéljünk a HMS-ről! Amikor a Google Mobile Services kivezetése után a cég átállt a Huawei Mobile Services használatára, én mint felhasználó nehezen értelmeztem, mi változott meg, alaposan utána kellett olvasnom. Ha engem kérdezel, nehéz lehet a Huawei számára, hogy olyan európai embereknek kommunikálja a váltást, akik hosszú ideje GMS-t használtak.
Ha tavaly megkérdeztél volna, én sem tudtam volna megmondani, mit jelent a GMS rövidítés. (Nevet.) Alelnökként nem ezzel a részleggel foglalkozom, így nekem is új volt ez a sok információ. Sőt, mikor eldőlt, hogy az új telefonunk a mi mobilszolgáltatási keretrendszerünkkel érkezik, rengeteget vitatkoztunk, mi legyen a neve, mert a felhasználók többsége a GMS-ről sem hallott soha. Arra kellett hát koncentrálnunk, amire a felhasználók szerintünk érzékenyek. Érdekli őket a készülék külseje, illetve, hogy működjenek rajta a népszerű appok.


Mik voltak a kihívások?
A HMS ökoszisztéma kiépítését egy új bevásárlóközpont felhúzásához tudom hasonlítani, ezzel együtt három fő kihívást neveznék meg. Az első az idő: nagyon kellett sietnünk, hogy kész legyen az áruház. Csak tavaly háromezer fejlesztőt mozgósítottunk világszerte, hogy le lessen kódolni ezt az egészet. A második: ha valamennyire már kész az áruház, ideje bérbe adni a bolthelyiségeket. Partnereket kellett toboroznunk és elmagyarázni, miért éri meg nekik alkalmazásokat fejleszteni egy új platformra. Az utolsó kihívás a forgalom hozzánk terelése volt: el kellett juttatni a HMS-t az alkalmazás-felhasználókhoz. De összességében minden az időre vezethető vissza, egyszerűen kicsit több időre van szükségünk ahhoz, hogy a HMS-t alapplatformmá tegyünk. És hogy meggyőzzük például az állami intézményeket vagy a bankokat, hogy appjaikat tegyék elérhetővé nálunk is.


Te milyen típusú telefont használsz?
Egy P40 Próm van. (Előveszi a zsebéből, és felmutatja.)


Oké, az egy HMS-mobil. Van olyan GMS-alapú funkció, amit hiányolsz?
Ahogy már mondtam, nem vagyok annyira tisztában vele, mik az igazi különbségek. (Nevet.) De ezen is ott van minden app. (Mutatja a kép­ernyőt.) Itt a Facebook, használhatom! Íme, a Youtube böngészős verziója, azt is nézhetem. Sőt, ez a BBC News, vagyis a híreket is bármikor tudom böngészni. Nincsenek korlátaim. Talán csak egyes helyi bankok alkalmazásai nem futnak, de a Citi Bank böngészős oldala például gond nélkül működik. Persze vannak ügyfelek, akik teljesen elkötelezettek egyes szolgáltatások iránt. Azt gondolom, hogy itt az oktatás a mi felelősségünk: el kell magyaráznunk a vásárlónak, hogy az összes népszerű app elérhető nálunk. Oké, pár népszerű játék még egyelőre nem. Mondjuk, én speciel nem sokat játszom.


A telefonpiac egy másik forró témája most, hogy az újabb amerikai szankciók megnehezítik a Huawei dolgát, hisz nem fér hozzá a félvezetőgyártáshoz szükséges tajvani gyártósorokhoz. Erre mit lép a cég?
Hát, sajnos erre a kérdésre egyelőre nem tudok válaszolni. (Nevet.) De azt elmondhatom, hogy a Mate-szériát idén hozzuk, benne a saját chipsetünkkel.


A Bloomberg azt írta, a szankciókra készülve a Huawei három hónapra elegendő alkatrészt halmozott fel. Így történt?
Nem, határozottan nem. (Nevet.) Piaci részesedésünkből adódóan folyamatos ellátási láncot tartunk fenn minden partnerrel, ideértve a szolgáltatókat is. A hálózatépítési iparágban fontos az állandó partnerkapcsolat. Szóval ez csak egy szóbeszéd, fogalmam sincs, honnan jön.

Áprilisban és májusban kifogytak a tabletkészleteink, mert az embereknek szükségük volt ezekre az eszközökre az online oktatáshoz. Amikor jön egy nehézség, azzal együtt lehetőség is adódik.


Az amerikai szankcióknál maradva, az egyik legfontosabb, hogy az Egyesült Államok kormánya egy évvel meghosszabbította azt a tilalmat, ami miatt a Huawei nem üzletelhet amerikai cégekkel, köztük ugye a Google-lel sem. A HMS-ről már beszéltünk, de égető kérdés, hogy mi lesz ezek után? Bíztok benne, hogy dolgozhattok még a Google-lel, vagy a Huawei inkább már elengedte ezt, mert még legjobb esetben sem oldják fel a tiltást 2021 nyaráig, ami nagyon-nagyon messze van?
Mi az Egyesült Államok döntésére várunk, nem a Google-re. Utóbbi nagyon nyitott volt felénk, és mi szintén nyitottak vagyunk a közös munkára. De mindennek ellenére kitartunk a HMS infrastruktúra mellett, mert ez nemcsak telefonokról, hanem minden eszközünkről szól. Szeptemberben jelentjük be az új okosóránkat, ami szintén része lesz majd ennek az ökoszisztémának.


A Huawei érintett az 5G-ben is, az egyik legnagyobb olyan cég a világon, ami ilyen infrastruktúrát tud építeni. Sok felhasználó azonban, úgy tűnik, nem érti az 5G jelentőségét. Hogy magyaráznád el nekik, hogy miért lesz fontos az 5G, mondjuk, öt–tíz év múlva?
Most mindenki az 5G-ről beszél, de fontos elmondani, hogy ez nem a letöltési sebességről szól, és őszintén szólva nem a végfelhasználóknak fejlesztették ki. Nem B2C, hanem B2B, azaz üzleti technológia, ami a mesterséges intelligenciával együtt fontos. Bár mi már rég beléptünk vele a piacra, a jelenlegi 5G még nem elég gyors és nem is annyira jó, mint egy-két év múlva lesz. Hatalmas adatmennyiséget kezel majd késleltetés nélkül, elemez, szelektál, és az adatokból kiolvasható előrejelzések alapján döntést hoz, vagy javaslatokat tesz a továbblépésre. Az MI-vel együtt fogja megváltoztatni és könnyebbé tenni az intézmények, a vállalkozások, illetve a gyárak életét.


Májusban jelent meg egy cikk a The Telegraphon, ami arról szólt, hogy az Egyesült Királyság kormánya kidolgozott egy hároméves tervet arra, hogy csökkentse a Huawei 5G technológiás befolyását az országban, méghozzá biztonságtechnikai aggodalmak miatt. Erről mi a véleményed? (Azóta a britek hivatalosan is megkezdték a Huawei kiszanálását az Egyesült Királyságból – a szerk.)
Egyre több pletykát olvasok az 5G-ről. Úgy látom, hogy az amerikai és a kínai kormány kereskedelmi háborúja kihat az Egyesült Királyságra is, és ez igencsak rontja az üzletet. Ezek azonban kormányzati kérdések, és nem ügyféloldali problémák. Olyan partnereink vannak, mint a British Telecom vagy a Hutchison, és az említett sztorik ellenére is egyre többen szeretnének velünk dolgozni. A cégünk 170 országot fed le, összesen hárommilliárd emberhez érünk el. Igyekszünk alacsony áron kínálni a termékeinket, és mostanában a partnereink támogatása is egyre érezhetőbb. Bízom benne, hogy ezek a politikai problémák rövidesen megoldódnak, és visszatérhetünk a színtiszta üzlethez.


Az 5G-s felhasználói modemek már most elég erősek. Hogy látod, búcsút mondunk idővel a kábeles netnek?

Határozottan. Tizenöt év múlva már túl gyors lesz a technológia fejlődési üteme. Mit tud majd akkor ez a készülék? (Mutatja a telefont.) Nehéz ezt megmondani. Talán valóban okos lesz. Annyira, hogy akár valódi asszisztenciát is tud nyújtani. Mindennel szinkronizál majd.


Máshogy is néz majd ki?
Elképzelhető. (Nevet.) Most még az akkumulátor és pár egyéb alkotóelem miatt ilyen nagy. Előbbi szerintem a legnagyobb kihívás. Egyelőre akkor lesz tartósan használható egy készülék, ha nagy az aksija, de úgy gondolom, hogy három-négy éven belül ez a probléma is meg fog oldódni.