Print

Azt éreztem, egy kicsit jobb ember vagyok

Porubcsánszki Katalin
2020. április 01. 3 perc olvasás

Egyik kollégánk az autistákat foglalkoztató KockaCsokinál dolgozott. Csokimanufaktúrájuk mellé egyúttal közösségi térként szolgáló kávézót is akartak nyitni. Ő sokéves bankos tapasztalatával átnézte az üzleti tervet, hogy pontos-e, vannak-e benne tartalékok, mindenre gondoltak-e a piaci elemzésben, jól számoltak-e a cash-flow-val. 

A munkáját végezte – csak egy társadalmi vállalkozásnál segédkezett önkéntesként, ingyen.

A kávézó azóta megnyílt, a saját erő mellett egy nagy nemzetközi cég támogatását használták fel hozzá. Kollégánkkal a kapcsolat megmaradt, időnként kérnek tőle tanácsot, meghívják rendezvényekre, és küldenek neki csokit. Ő meg tanult abból, ahogyan az autista fiatalokkal megszervezik a munkát, s a módszereket, a vizuális eszközöket – például a színkódokat, formákat – azóta is használja tréningeken, projektekben.

Kezdetben az IFUA Horváth & Partners kollégáinak önkéntes munkájára támaszkodtunk az IFUA Nonprofit Partner keretében. Később, ahogy nagyobb projektekbe vágtunk bele, más vállalatokat is megkerestünk, kérve, hogy illesszék ezeket a CSR (corporate social responsibility, vállalati társadalmi felelősségvállalás) tevékenységükbe. A szakmai önkéntesség ugyanis akkor tud igazán hatásos lenni, ha vállalati önkéntesség keretében valósul meg. Nem szabadidős foglalatosságként segítünk, hanem a munkahelyünk támogatását is a magunk mögött tudhatjuk.

Maguk a vállalatok is profitálnak a dologból, egyik önkéntesünk már az első állásinterjún rákérdezett, hogy ha csatlakozik a céghez, lesz-e módja nonprofit tevékenységre is.

2019 nyarán, 65 vállalattal készítettünk egy kérdőíves felmérést, ami rámutatott, hogy ahol figyelembe veszik a munkatársak véleményét, gyakoribbak a CSR innovatív formái, köztük a szakmai önkéntesség. A munkavállalóknak ugyanis ezek motiválóbbak, mint a hagyományos társadalmi felelősségvállalás. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy a hazai üzleti szervezetek nem aknázzák ki kellően ezt a lehetőséget. Habár meglepően nagy arányban végeznek valamilyen CSR-tevékenységet, még mindig a szponzoráció és a fizikai jellegű önkéntesség dominál. Az innovatívabb, nagyobb munkatársi bevonódást jelentő társadalmi felelősségvállalásban – ilyen a mikroönkéntesség, projektalapú önkéntesség, szakmai partnerség – felé inkább a külföldi tulajdonú vállalatok nyitnak, illetve azok a szervezetek, ahol nagyobb a szellemi munkavállalók aránya.

Pedig az innovativitás nemcsak az alaptevékenységben, de a társadalmi felelősségvállalásban is megtérül a vállalatok számára. Erősíti a munkahelyhez való kötődést, bevonják a barátaikat, családtagjaikat is. Ahogy egy másik kollégánk fogalmazott: „amikor önkéntes voltam egy projektben, azt éreztem, hogy kicsit jobb ember vagyok”. 

A szerző Porubcsánszki Katalin, az IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.