Print

75 éves önkéntesünk is van

Smejkál Péter
2020. május 04. 5 perc olvasás

„Volt egy néni, akihez beköltözött egy fiatalember. A néni nem tudta megmondani, ki az, de önkénteseink annyira ijesztőnek találták, hogy inkább nem mentek be a lakásba” – idéz fel egy olyan esetet Somlai Katalin programvezető, amikor minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült személyesen segíteni valakin. Másképp persze mégis. „Telefonon beszélgetünk vele, és postán küldünk neki csomagokat.” 

Az Idősek Barátai Program nagyjából száz önkéntessel igyekszik jobbá tenni az elszigeteltségben élő idősek életét. Alapesetben személyes látogatásokról, beszélgetésekről van szó, ezek viszont a koronavírus okán ideiglenesen telefonra költöztek. A 150 embernek segítő program Budapesten üzemel, Katalin szerint viszont szívesen bővülne országossá. Ehhez elsősorban pénz és ember kell – igaz, a járvány miatt most hirtelen húsz új önkéntes jelentkező lett, szóval utóbbival talán nem lenne gond. 

Nehéz megtalálni őket

A legérintettebbek a 65 év feletti korcsoport azon tagjai, akikre valamiért alig néz rá valaki, ők sem mennek sehová, ráadásul egyedül laknak, sokszor csak az emlékeikkel összezárva. „Az ő felkutatásuk a legnagyobb kihívás – magyarázza Katalin. – Általában a szociális gondozók jelzései alapján jutunk el hozzájuk, de most dolgozunk egy online bejelentőrendszeren, mert sok elszigetelt idős egyszerűen nem kerül képbe.” 

Ha valaki mégis, akkor az Idősek Barátai akcióba lendülnek. Először arra kérik a bejelentőt, hogy ha tudja, kérdezze meg a nénit-bácsit, érdekelné-e őt egy program, aminek keretében egy önkéntes időről időre meglátogatná. Ha a válasz pozitív, a program munkatársai elbeszélgetnek az alannyal, majd kirendelik mellé a preferenciáihoz legjobban illő önkéntest. „Az egyik néni nem szeret beszélgetni, annak örül, ha felolvasnak neki. Összekötöttük azzal az önkéntesünkkel, aki maga sem túl beszédes.”

Ezután az önkéntes megbeszéli az időssel, hogy pontosan miben segít majd. Az önkénteseket tréningezik, nagy energiát fektetnek az önismeretre, mert ha az illető tudja, mi mindenre hajlandó a támogató, a kapcsolatot is mederben tudja tartani. 

„Van, aki azt kéri, hogy kísérjék el az orvoshoz, más sétálna a parkban. Ez mind az önkéntes és az idős megállapodásán múlik.” Ez a kapcsolat általában tartós, az önkéntesek sokszor évekig látogatják a nyugdíjasokat, komoly barátságok szövődnek így. Persze akadnak kivételek, néhány nyugdíjas csak eseti segítséget kér, mondjuk bevásárlást vagy ügyintézést.

Fontos persze, hogy az önkéntesek csoportokba rendeződjenek, mert időben el kell jutniuk az idősekhez. És hát az sem mindegy, hogy őket mennyit mozgatják, mert a program keretében rendezvényeket is tartanak. „A karácsony a legnépszerűbb” – mondja Katalin. Ezekre az időseket taxival szállítják, ez is pénzbe kerül. Legfőbb támogatójuk a francia Petits Frères des Pauvres nevű önkénteshálózat, ennek mintájára jött létre az Idősek Barátai is. A 2016-os alapításból az Önkéntes Központ Alapítvány és a Teszünk Szenior Önkéntes Klub is kivette a részét, utóbbi idősekért dolgozó nyugdíjasokból áll.

Katalin szerint a nők sokkal nagyobb arányban vállalnak önkéntességet, és a programot is többségében ők veszik igénybe. De bárki jelentkezhet, aki már nagykorú, és átesik az első rostán, azaz bizalmat ébreszt a program szervezőiben. Szupervízió persze van, az időseknél időről időre Katalin munkatársai is ellenőrzik, hogy rendben mennek-e a dolgok. „Van, akit három önkéntes látogat. Ők egymásról is mindig hallanak.”

Az önkéntesek nem profi ápolók, így a programban is csak olyan emberek vehetnek részt, akik a korukhoz képest egészségesek, nem szorulnak állandó ellátásra. „Egy demenciával küzdő, magatehetetlen idős emberen a mi önkénteseink nem tudnak segíteni.”

Ha már segítség: Katalin szerint vannak, akik az elszigetelt időseknek néha erőszakos tanácsokat adnak, gyakorlatilag megmondják nekik, hogy mit csináljanak. Ennél már csak a csalók rosszabbak. „Nemrég azzal csöngettek be néhány időshöz, hogy az önkormányzattól jöttek fertőtleníteni, harmincezer forint lesz. Ilyenkor azonnal körbetelefonálunk, hogy figyelmeztessük őket.”

A szorosabb kapcsolat kiépítését mindenesetre az azonos korcsoport is elősegíti, az Idősek Barátainak önkéntesei ugyanis többségében hatvanasok. „A legidősebb önkéntes 75 éves.” Ez komoly nehézségeket szül a járvány idején, hisz nemcsak az elszigetelt idős emberek szorulnak még jobban a négy fal közé, de az önkéntesek közül is csak a fiatalabbak mozoghatnak viszonylag szabadon. Bevásárolnak, gyógyszereket váltanak ki, és emellett telefonon igyekeznek tartani a lelket a magányos nyugdíjasokban. Ez természetesen nem helyettesíti az emberi jelenlétet, de a semminél több – még ha a videókapcsolatból többet is lehetne kihozni. 

„Sajnos kevesen használják az internetet, még az e-mailezés sem terjedt el. Pedig van önkéntesünk, aki ebben is segít.” Azért igyekeznek kihozni a helyzetből a maximumot. „Szilágyi Tibor színművész nemrég felolvasott egy Örkény-novellát. Ezt hangüzenetben játszottuk le a program résztvevőinek. Ez volt a húsvéti ajándékunk.”

Fotó: Somlai Katalin // Orbital Strangers