Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Aki gazdagon hal meg, megszégyenül – ezt tanítja a világ legnagyobb, milliárdos adakozója

Épp száz éve, hogy meghalt Andrew Carnegie iparmágnás, a világ talán legnagyobb, jótékonykodó modern milliárdosa, aki legszívesebben bevezette volna a 100 százalékos örökösödési adót. A vagyonról, meggazdagodásról és adományozásról vallott tanításai ma is elgondolkodtatók.

1835-ben született Skóciában, 12 éves volt, amikor szüleivel Amerikába emigrált, dolgozott kötvényügynökként, voltak befektetései a vasúti hálózatban, vasúti szerelvényekben, hidakban, olajfúrótornyokban. Megalapította a Carnegie Steel Corporationt, majd amikor 1901-ben 303 millió dollárért eladta a J.P. Morgannak, lehagyta John D. Rockefellert az akkori amerikai gazdaglistán. Vagyona mai értéken körülbelül 372 milliárd dollárnak felelne meg, ám halálának pillanatában – 1919. augusztus 11-én a massachussettsi Lenoxban – már csak 30 millió dollárt tudhatott magáénak.

Minden bizonnyal csalódott lehetett – írja az évforduló kapcsán az amerikai Forbes szerzője –, de nem azért, mert gazdagabb akart volna lenni, vagy több pénzt akart hagyni a családtagjaira. Az bántotta, hogy ezt a maradék 30 milliót nem osztotta szét, azzal a körülbelül 300 millió dollárral együtt (itt most akkori értéken vett vagyonokról van szó), amit élete során jótékony célra szánt. És amivel mindmáig őrzi az első helyet a világ legtöbbet adakozó milliárdosai körében.

Andrew Carnegie. Amerika leggazdagabb embere volt, csaknem mindegy vagyonát eladományozta még életében

Andrew Carnegie. Amerika leggazdagabb embere volt, csaknem mindegy vagyonát eladományozta még életében

Könyvében (The Gospel of Wealth, A vagyon evangéliuma) Carnegie azt írta, egyetlen gazdag embernek sem szabadna vagyonokat maga után hagynia. Szerinte egy milliomos vagy milliárdos kötelessége, hogy még életében túladjon a vagyonán, ellenkező esetben úgy hal meg, hogy:

„Nem siratják, nem tisztelik, dicsőségét nem zengik. Aki gazdagon hal meg, megszégyenül.”

Carnegie azt is elvárta, hogy az igazán gazdag emberek ne a saját szenvedélyükre költsék a legtöbb pénzt, hanem legyen egy missziójuk, egy határozott elképzelésük, ami mentén jótékonykodnak. Ugyanakkor praktikus iránymutatást is adott azoknak, akik bizonytalanok a célokat illetően.

„Ha nem tudod, hogy akarj igazán jót tenni, íme egy terület, ami kétségkívül minden forrást felszív: az oktatás”

– vallotta. Mai értéken körülbelül 372 milliárd dollárra becsült nettó vagyonának legnagyobb hányadát erre a célra adta, és nem csupán iskolákat és egyetemeket segített, vagy hozott létre. Nevét viseli a New York-i Carnegie Hall koncertkomplexum, és alapított egy több mint 3000 intézményből álló globális közkönyvtár hálózatot – máig ez utóbbi tekinthető Carnegie talán legnagyobb örökségének.

Carnegie öröksége. Forrás: Carnegie Corp. 

Carnegie olyannyira hitt saját elveiben, hogy 100 százalékos örökösödési adót szorgalmazott. Ehhez képest a Giving Pledge kezdeményezői és aláírói (Bill Gates, Warren Buffett és a világ sok más milliárdosa), akik vagyonuk legalább felének szétosztására tettek ígéretet, nem érik utol Carnegie-t, és a Forbes.com szerint évről-évre csökkennek a milliárdosok adományai Nagy-Britanniában (Carnegie szülőhazájában) és az Egyesült Államokban is, ahol az iparmágnás élete nagy részét leélte.

 

A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.