wifi
Töltés
Egy új mobiltechnológiáról sem keringett annyi álhír és összeesküvés-elmélet, mint a lassan elinduló 5G-s mobilhálózatról. Ellehetetleníti a meteorológusok munkáját? Elterjeszti az önvezető autókat? Megválaszoljuk minden kérdését arról, hogy mit rejt a technológia, és milyen változásokat hoz a mindennapi életbe.
wifi
Járműkommunikáció
Autóvezetés közben minden másodperc számít. Egy ötven kilométer per órás sebességgel haladó autó közel tizennégy métert tesz meg egy másodperc alatt. Ez alig rövidebb, mint egy átlagos kamion hossza.

A 4G-s internetnél hússzor gyorsabb kapcsolatokat ígérő, kisebb késleltetéssel dolgozó 5G-s internet lesz annak az eszköze, hogy a közlekedés résztvevői folyamatos kapcsolatban álljanak egymással. Az 5G-s eszközök képesek egymás mellett több adatkapcsolatot kezelni anélkül, hogy a teljesítmény látná kárát.

A gépkocsik közti (V2V) kommunikációval elkerülhetők az olyan balesetek, mint a közelmúltban történt halálos Tesla-ütközés. Az autók ugyanis nem csak a szenzoros adatokra és az ezeket feldolgozó algoritmusokra támaszkodhatnak, hanem arra is, hogy a járművek folyamatosan közlik egymással a pozíciójukat, irányukat, sebességüket.
Nehéz falnak nézni egy kamiont, ami azt kiabálja minden hullámhosszon, hogy „én egy autó vagyok”.
A V2V kommunikáció szempontjából mindegy, hogy önvezető autók vesznek-e részt a forgalomban, vagy modern vezetéstámogató rendszerekkel felszerelt, de emberi sofőrök által irányított kocsik. Éppen ezért a pilot programok, amelyek közül kilenc Európában zajlik, nem is várták meg a teljesen önvezető járművek megjelenését. Már most folynak a kísérletek annak kidolgozására, hogyan fognak egymással kommunikálni a jövő autói.
Amerikai tudósok vitatják, hogy jó ötlet-e használatba venni adatforgalomra a 24 gigahertzes spektrumot. Lehetetlenné teszi az 5G a meteorológiát?
NMHH válaszol
Nem, ugyanakkor vannak vitás kérdések. Fontos leszögezni, hogy a szabályzó hatóság a frekvenciákat technológiasemlegesen biztosítja a mobilszolgáltatók számára, azaz bármelyik frekvenciasávban alkalmazhatnak 2G, 3G, 4G és 5G technológiát, akár egyidőben vagy azonos földrajzi területen. A meteorológiai műholdak hagyományosan a 23,8 gigahertzen figyelnek, mert a légkörben található vízgőz ezen a frekvencián bocsát ki gyenge jelet. Az így gyűjtött adatokból lehet megbecsülni az alsó légkör nedvességtartalmát, amit aztán csapadék előrejelzéshez lehet felhasználni. A tudósok attól tartanak, hogy a közeli, 24,5 gigahertzes, sávban történő forgalmazás megzavarhatja a műholdakat. Az 5G-s hálózat kiépítése azonban független a 24,5 gigahertzes meteorológiai használattól, a nagy sebességű új mobilinternet például a most Magyarországon értékesítendő négy frekvenciasávban is működtethető.
wifi
Internetpiac
Az összes mobilnetes technológiától azt vártuk, hogy az otthoni kábeles internethez hasonló sebességet és élményt adjon. Az 5G-s hálózat elméleti teteje tíz gigabit per másodperc, ami azt jelenti, hogy egy kétórás HD-s filmet kevesebb mint öt másodperc alatt le lehet tölteni. A gyakorlati sebességek ugyan alacsonyabbak lesznek, ám így is az üvegszálas internet sebességéhez mérhető az, amit az 5G kínál.

A fentiek azonban csak számok, a számok pedig nem kell, hogy érdekeljék a végfelhasználókat. Az már érdekesebb, hogy az új szabványt követő mobilnet megszüntetheti az otthoni drótos és az út közben használt mobilos net kettősségét. Megoldja a nyarak nagy kérdését, hogy milyen előfizetést érdemes kötni a három nyári hónapra a nyaralóba vagy a nagyszülőkhöz, hogy ott is lehessen youtube-ozni.
Az 5G az otthon dróttalanná válását is elhozhatja.
Nem kell majd gondolkodni, hová ér még el a szolgáltató által behúzott kábel végére csatlakoztatott modem, és ahhoz képest hol van az okostévé és a számítógép a lakásban. Ráadásul a VR-szemüveges játék is szabadabb, ha egyáltalán nincsenek kábelek, és csak arra kell figyelnünk, fel ne bukjunk a kisasztalban.
Megöli-e az 5G a felhasználókat?
NMHH válaszol
Nem. Álhírek ugyan terjednek az interneten, de ezeket ugyanúgy nem szabad elhinni, mint az ufókról, a Föld lapos voltáról vagy az oltások károsságáról szóló szóbeszédet sem. A Magyarországon az 5G-re szánt frekvenciákat más célra már használták. Ilyen felhasználási terület például a földfelszíni televíziós műsorszórás. Ahogy a Szomszédok vagy a Dallas sem járt egészségügyi kockázatokkal, úgy az eddigi mérvadó kutatások szerint a gyors mobilinterneten való facebookozás sem fog: a mobiltelefonok és az általuk használt nem ionizáló elektromágneses sugárzás élettani hatását vizsgáló patinás WHO egészségügyi világszervezet több évtizedes vizsgálata szerint a mobiltelefonok elterjedése nem járt együtt a tumoros megbetegedések gyakoribbá válásával.
wifi
Asszisztens
Az 5G-s hálózatok teherbírása és sebessége ahhoz is hozzájárulhat, hogy az intelligens asszisztens szolgáltatások gyorsabban válaszoljanak. Mindenki ismerheti a jelenséget, amikor a telefonnak feltett szöveges kérdés elhangzik – például navigációs információt kérünk a Wazétől –, de várni kell, amíg a távoli szerverek megkapják az adatot, feldolgozzák és válaszolnak. A felhő metafora ebben az esetben azt is jelenti, hogy a cloud bizony tényleg messze van.

Az 5G azonban minden eddiginél kisebb késleltetést tesz lehetővé. Ezzel pedig az ember–robot, ember–asszisztens kommunikáció is felgyorsul. Erre a trendre hatással vannak még a fogyasztók is, akik a pénztárcájukkal szavaznak arra, hogy a mobil- és otthoni eszközökön történő adatfeldolgozás mellett, vagy a gyorsabb, de privacy szempontjából kétségesebb felhőmegoldásokra alapozott szoftverek mellett teszik le a voksukat.

Az asszisztens megoldások elterjedéséhez nem csak villámgyors mobilnetre van szükség, hanem arra is, hogy okosabbak legyenek az eszközök. Az Apple Siri-jén nemzetközi kulturális tanácsadók serege dolgozik, hogy kész válasza legyen a robotokat sarokba állító kérdésekre. A Google Home akár favicceket is tud mesélni, ha arra kérjük, de őrülten nehéz elindítani rajta egy rádióadó online adását.
Az asszisztenseknek pedig nem csak a konyhákban és a nappalikban van helyük.
Ha elég intelligenssé válnak, akkor az idősgondozásban, az egészségügyben is megtalálják a helyüket. A szélessávú kapcsolatuk meglesz hozzá, kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mostani fellendülése során eljut-e oda a technológia, hogy valódi csevegésre képes program szülessen.
Senki nem törődik az elektromágneses sugárzással, ezért nincsenek adatok és tanulmányok?
NMHH válaszol
Már a kiindulási alap is téves. Többen is végeznek méréseket az elektromágneses spektrum kapcsán, itthon és külföldön egyaránt. (Például az Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztálya.) Ezek közül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azt ellenőrzi, hogy a minisztériumi rendeletben előírt egészségügyi határértéknek megfelelő-e a sugárzás az ország különböző pontjain. Nem csak a mobil-bázisállomások és a mobiltelefonok üzemelnek rádiójelekkel, hanem a mikrohullámú sütők, az elektromos motorok (akár egy lifté is), az otthoni wifis eszközök is részt vesznek a népszerű nevén elektroszmognak nevezett sugárzás kialakításában. Ilyen sugárzás természetes módon is jelen van körülöttünk: a jelforrások között a világűrből érkező sugárzást vagy a villámok keltette hullámokat is megtaláljuk.
wifi
Légszennyezés és okosváros
Ha egymás mellé helyezzük az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak – durván hatvan darab – szenzorait, majd ránézünk arra, hogy a civilek által üzemeltetett Luftdaten szenzorok hogyan fedik le Németországot és a Benelux államokat, rögtön látszik, mennyire olcsóvá váltak a szenzorok. Bárki, aki egy kicsit is aggódik a környezetért, vehet egy maréknyi forintért érzékelőket és elektronikát.

Az okosvárosokban – amennyiben az okosságot a város maga építi ki, nem pedig egy piaci szereplőt bíz meg vele – akár minden sarkon lehet egy szenzor. Vagy minden közlekedési lámpában. Az adatok begyűjtésére pedig teljesen alkalmas lesz az 5G-s hálózat, amelyet nem zavar, hogy városonként szenzorok ezreit csatlakoztatják rá. Az érzékelőhálózat esetében nem a sebesség számít, nem is a késleltetés, hanem az, hogy a cella elbírja a folyamatosan adatot küldő érzékelőket.
A levegőminőség figyelése önmagában is megérné a befektetést.
A szennyezett levegő növeli a szívroham, a tüdőrák és a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának esélyeit. Amíg benzines és dízel autók vannak az utakon, vagy amíg a szegényebb országrészeken bármit felhasználnak fűtésre, elengedhetetlenül fontos tudni, mikor nem szabad az utcára menni. Az 5G-s hálózatra csatlakozó szenzorhálózat – a maga tíz-tizenöt méterenként elhelyezett érzékelőivel – nem csak a fentiek megállapítására képes, de azt is meg tudja mondani, mely utcákat, mely városrészeket kerüljük el.
Honnan tudom, hogy nem élek az életre káros sugárdózisban?
NMHH válaszol
A hírközlési hatóság honlapján található űrlap kitöltésével bárki kihívhatja magához az NMHH elektroszmog-mérő szolgálatát. A mérés körülbelül egy hétig tart, ennyi idő alatt gyűjt elegendő adatot a helyszínre telepített mérőműszer. A vizsgálat nem kerül pénzbe az ügyfél részére. Az eddigi sok száz mérés még egyszer sem mutatott ki határérték-túllépést. Az NMHH elektroszmoghoz kapcsolódó információkat tartalmazó aloldalán pedig mindenki megkeresheti a saját környékének térképét és legutóbbi mérési eredményeit, mielőtt kihívja a szolgálatot.
wifi
Távegészségügy
A világ legtöbb dolga ráér 4-5 milliszekundumot várni. A nagysebességű tőzsdei kereskedelemben persze dollármilliókat érhet egy-egy milliszekundum is, de eddig legyinthettünk, végül is sehol máshol nem számít ennyi késlekedés. A csökkentett hálózati késleltetésű 5G-s hálózat azonban teremt egy új területet, ahol teljes távirányítás válik lehetővé – és ahol az idő tört része emberéletekbe kerülhet: igen, ez az egészségügy.

Az a hálózat, ami képes másodpercek alatt letölteni a Trónok harca utolsó részeit, arra is jó, hogy egészségügyi információt küldjünk rajta. És míg az egyik irányba kameraképek mennek HD vagy 4K felbontásban, a másik irányba vezérlési adatok közlekedhetnek.
Ez a kettő szükséges ahhoz, hogy emberi távirányítással működő robotsebészek költözzenek a műtőkbe.
A beavatkozások többségéhez nincs szükség ilyenre, de egy különösen kockázatos agyműtétnél jó, ha a világ egyik vezető sebésze irányítja a gépet. Érdemes fejben tartani, hogy más, informatikához kapcsolódó területen máshogy oldották meg a problémát. A katonai drónoknál a végső döntést az ember hozza meg, ám ebben nagyon sok, a drónon futó szoftver segíti. Az utóbbira azért van szükség, mert az utasítás kiadása és végrehajtása között értékes milliszekundumok telnek el.

A futurisztikus robotsebészes forgatókönyv mellett van könnyebben elképzelhető területe is az 5G-s egészségügynek: a viselhető berendezések adatainak begyűjtése. Ma szinte minden egészségügyi- és fitneszkütyü a mobiltelefonon keresztül küld adatot egy központi készüléken, de a jövőben ez a csomópont feleslegessé válhat. Ha a hálózat elbír cellánként több tízezer berendezést, akkor miért ne kössük az óráinkat, fitneszkarkötőinket a mobilhoz?
Rajtunk kísérleteznek?
NMHH válaszol
A legőszintébb válasz az „is” – ami viszont közelebb áll a nemhez, mint bármi máshoz. A szkeptikus álláspont szerint nem lehet tudni, hogy az újonnan megnyitott frekvenciák milyen élettani hatást váltanak ki. Ezt azonban minden változásra rá lehet húzni. A korai gőzmozdonyok megjelenésekor a technikában nem bízó szkeptikusok attól féltek, hogy az emberi test nem viseli el az óránkénti nyolcvan kilométeres sebességet. Nehéz olyan kísérletet tervezni, ami évtizedeken át vizsgálja egy kis csoporton például egy ugyanolyan típusú mobiltelefonálás hatását. Az első GSM-rendszert 1991-ben helyezték üzembe Finnországban, ha a finnek egy harminc éves kísérlethez ragaszkodtak volna, még legalább két évet kellene várni az első mobilunkra. Az NMHH mint szabályozó hatóság osztja azt a nemzetközileg elfogadott tudományos álláspontot, hogy a mobiltelefonálásról, a 3G-s adatforgalmazásról, a wifiről vagy éppen a mikrosütők használatáról sem bizonyosodott be, hogy károsak lennének. Addig pedig nehéz komolyan venni az aggályokat, amíg semmilyen, tudományos bizonyítékot nem lehet felsorakoztatni a félelmek mellett.