20 éve közös nevezőn

1995 1997 2001 2002 2007 2009 2010 2012 2017 2020 Jövő

Két évtizede működik együtt Magyarországon a T-Systems és a jubiláló Cisco

A 25 éves Cisco Magyarország a T-Systemsszel közös húszéves együttműködésének célja a digitális Magyarországgal kapcsolatos, közös vízió megvalósítása, ami magasszintű kapcsolattartást és fejlett infrastruktúrát jelent. A két évtizedes együttműködést most a legfontosabb mérföldkövek mentén járjuk végig, a telefonpóznák korától az 5G-ig.

Útitársunk is lesz: Szabó Péter, a T-Systems telekommunikációs szakembere több évtizedes karrierje mentén, egyetemi éveitől idézi fel a technológiával kapcsolatos élményeit, Netflixtől a Kindle-n át webkommunikáció előretöréséig. Ahány idézet, annyi munkahely és pozíció, a telekommunikáció szeretete azonban nem változik. Aksit feltölteni, indulunk!

AZ ELŐZMÉNYEK

1995

1995 több szempontból is jelentős év az informatikában.

Ebben az évben vált teljessé az 1978-ban indult globális helymeghatározó program, amit ma már minden okostelefon-felhasználó beépített GPS-ként ismer. Elkészült a Yahoo! első interfésze. Eladta első könyvét az Amazon. Bemutatták a Toy Storyt, minden idők első egész estés 3D-s animációs filmjét. És megnyílt a Cisco magyarországi irodája.

„1995-ben fogadják el a Nemzeti Alaptantervet, ekkor ismerték el az informatikát mint önálló műveltségi területet, amely nemcsak a számítástechnikát, hanem a könyvtárhasználatot is magában foglalta. Abban az évben a könyvtár szóra valami teljesen más ugrott be, mint ma. Akkor egy nagy ház tele könyvekkel, ma a fájlrendszerünk egy számítógépen”

Szabó Péter, laborvezető, Széchenyi István Főiskola

Magyarországon ekkoriban egyedül a Magyar Távközlési Rt. (Matáv) adott telefonvonalat. Hazánk területének 70 százalékát fedte le, ekkor még vezetékes telefonszolgáltatással. Mindeközben folytak a fejlesztések az ISDN vonalakon, világszinten pedig már több adatcsomagot továbbítottak weben, mint FTP-n.

A magyar Cisco első éve az építkezésről szólt, de a Matávval azonnal üzleti és technológiai együttműködésbe kezdett. Főleg, mert a hazai iroda elsődleges célja pont a Cisco technológiáinak magyarországi elterjesztése volt. Olyan megoldásokról van szó, mint a Cisco Internetwork Operating System (IOS) – bizony, ez a rövidítés már a nyolcvanasévek óta jelen van az informatikában. Ez az operációs rendszer-széria elsősorban a gyártó hálózati eszközeit vezérli, a legfrissebb változata még nincs kétéves.

Persze ahhoz, hogy legyen mire Cisco IOS-t telepíteni, nem árt, ha vannak eszközök is a piacon...

1997

1996-ban a Matáv elkezdte kiépíteni a magyar internetet.

A betárcsázós, modemes internetelérés kevesek kiváltsága volt, a legfeljebb 56 kbps-os sebességért sokszor tízezer forintokban mérhető telefonszámlát kellett megfizetni – nem csoda hát, hogy ekkoriban a magyar lakosság mindössze 1 százaléka fért hozzá a nethez.

A csúcskategóriás MatávNet már ISDN-re hagyatkozott, és bár a sebessége mai szemmel felfoghatatlanul kicsi volt (cirka 64 kbps), a menőbb vállalkozások (vagy akár egyéni felhasználók) már bátran szörfölhettek az ekkor még jórészt szöveges weben, ahol a gifek voltak a grafikus megjelenítés ritka és erőforrásigényes ászai.

1997-re már az állami szervek is internetlázban égtek: tavasszal a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot írt ki egy országos iskolai hálózat telepítésére, mivel a legfrissebb felmérés szerint csupán 1609 olyan számítógép volt az összesen 901 középiskolában, amin internetezni lehetett. Ez lett a Sulinet program, illetve a sokáig meghatározó Sulinet Hálózat, ami még a 2010-es évek közepén is az egyik legnagyobb magyarországi hálózatnak számított – és még most is üzemel a KIFÜ égisze alatt.

„1997-ben alakul meg a BIX (Budapest Internet Exchange) azzal a céllal, hogy a magyar internetszolgáltatók közötti adatforgalom ne külföldön keresztül folyjon. A szolgáltatók ekkor 10 vagy 100 Mbps sebességgel csatlakoztak. Megalakul a Netflix, aminek sosem volt még akkora jelentősége, mint a 2020-21-es pandémia idején”

Szabó Péter, műszaki irodavezető, Matávcom Kft.

A Sulinet Hálózatot az Elender Kft. építette ki a Cisco eszközeivel.

Mivel a program főleg az eszközállomány fejlesztésére fókuszált, az ekkor már egy tucat fővel működő hazai iroda is segítette a program megvalósulását (apró érdekesség, hogy míg itthon még csak pislákolt a Cisco, világszinten ebben az évben állt munkába a cég tízezredik alkalmazottja, azaz a vállalati létszám két év alatt több mint megkétszereződött).

Persze ez még nem jelentett volna azonnali sikert, hisz nem hogy a tanárok, de sokszor még a diákok sem tudták, mi fán terem a hálózati kommunikáció, vagy akár az internet. Ezt felismerve a Cisco elindította a középiskolásoknak és főiskolai vagy egyetemi hallgatóknak szánt Hálózati Akadémia programot. Az októberben, hatvannégy oktatási intézményben indult program négy félév alatt nevelt a hálózatok tervezésében, kiépítésében és karbantartásában jártas fiatalokat – mindezt ingyen, azaz a Cisco zsebére. Annyi kitétel volt mindössze, hogy a résztvevők töltsék be a tizenhatodik életévüket és legyen aktív jogviszonyunk.

A cél persze a már akkor is gyakran hangoztatott informatikus szakemberhiány csökkentése volt, ami most, 2021-ben is kurrens probléma a piacon.

A KÖZÖS 20 ÉV

2001

A kilencvenes évek végére a hazai hálózatok kapacitása és elterjedése igencsak megszaladt,

és 2001-re már több szolgáltatónál is elérhető volt valamilyen kvázi szélessávú internetcsomag. A Cisco már túl volt az Egyesült Államok-Tajvan távolságot áthidaló IP-telefonkapcsolaton (Voice Over IP – VoIP), a számítógépeket meghódította a Windows XP, a Nokia pedig piacra dobta színes Communicatorát.

A magyar irodában ekkor már 34-en dolgoztak, és ezerrel pörgött az együttműködés a Matávval: a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program országos hálózatának kiszolgálására átadták a Cisco DWDM eszközökre épült optikai hálózatot, ami már 2,5 gbps-os sebességgel kapcsolta össze a programot a nemzetközi kutatási hálózatokkal.

Ezen felül a Matáv és a Cisco közösen alapította meg az IP kiválósági központot: a kifejezetten IP-alapú termékfejlesztésre és piacteremtésre létrehozott projekt évente négy szolgáltatással tervezett bővülni, miközben csúcstechnológiás labort nyújtott a Matávnak a technológiákkal való kísérletezésre. Az egyik legsikeresebb szolgáltatás a máig üzemelő IP Complex Plusz lett, ami telephelyek közti stabil, biztonságos adatátvitelt nyújt, elsősorban nagyvállalatoknak. A technológiát természetes itt is a Cisco szolgáltatta.

Ekkor indult a vezetékes internetszolgáltatás országos kiépítése is. Az egyre több otthonba elérő internetet ráadásul már úgy köthették be a Hálózati Akadémia végzősei, hogy tudták: országosan elismert, OKJ-s képzésen vesznek részt. Bizony, a Cisco nonprofit oktatási programjából valódi szakma lett.

Akik egyébként még nem ismerték a Ciscót, két forrásból is hallhattak róla. Egyrészt a csapból is folyt, hogy az amerikai cég a világ legértékesebb vállalatává vált: márciusban 500 milliárd dollárra taksálták. Akik az üzleti híreket nem követik, de szeretik az akciódús tévésorozatokat, az amerikai Fox-birodalom 24 című sikerszériájában találkozhattak a Cisco termékeivel: a gyártó a sorozat egyik fő szponzoraként több eszközzel is képviseltette magát a képernyőn, sőt Jack Bauer munkahelyének jellegzetes telefoncsörgése is a Cisco érdeme. (A 24 egyébként Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, elsősorban az internetgeneráció nagy mértékű torrentezésének köszönhetően.)

„Ekkortájt hallottunk először IP telefóniáról. Nálunk a Matávcom Kft.-nél az idősebb kollégák, akik még a régi jó – jó esetben elektronikus és nem elektromechanikus – vállalati telefon-alközpontok szakértői és üzemeltetői voltak, csak legyintettek ránk, fiatalokra azzal, hogy »de nem értitek, hogy IP-n hangot nem lehet átvinni, mert nem arra való?!«. Pár év múlva már, ha akartunk, sem tudtunk volna nem IP-s alközpontot venni... Ekkor még az egyik legnagyobb csábítás az volt, hogy milyen szépek is a Cisco asztali telefonok. Mára az »asztali telefon« kifejezés is lassan értelmetlenné válik”

Szabó Péter, projektmenedzser, Matávcom Kft.

2002

Bár az első magyarországi Cisco IP telefónia rendszert 2001-ben telepítették az Unicorn Biztosító Rt.-nél,

az igazi áttörés 2002-ben jött el, mikor is a Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. (DÉMÁSZ) belevágott az ország addigi legnagyobb IP telefónia beruházásába. Az év elején kiírt pályázat keretében 2003-ig összesen ezernyolcszáz Cisco IP telefon került a cég harminchét telephelyén.

Az IP telefónia nem csupán azért volt jelentős előrelépés a hagyományos vonalakhoz képest, mert egyetlen vezetéken lehetett hangot és adatokat is továbbítani, ezáltal a korábbinál jóval olcsóbb mulatsággá téve a hálózatépítést. Hanem mert az IP telefonoknak LCD kijelzője volt, azaz adatmegjelenítésre is képes kütyüként az áramszolgáltató munkatársai azonnal láthatták az áramhálózat statisztikáit, állapotát. Ezzel felgyorsult a kommunikáció. A DÉMÁSZ egyébként tanulmányt rendelt, hogy megtudja: milyen eszközök felelnek meg legjobban a szolgáltató elvárásainak. A szakemberek a Ciscót javasolták, akkoriban behozhatatlan előnye volt a cégnek az IP alapú telekommunikációs piacon. Ebben az évben mutatták be többek közt színeskijelzős IP telefonjukat is.

„Akkora ugrás volt a modemes (»fütyülős«) internet után az ISDN használata, mint amikor egy gyomorforgatóan kátyús földút után végre kihajthatunk az aszfaltos országútra. Az 56 kbps-es analóg modem után milyen volt a kétcsatornás (128 kbps) internetre való áttérés? Olyan, mint Bill Gatesnek a 640 kbyte memória: ennél többre soha senkinek nem lesz szüksége. Memóriából ma több van a mikrohullámú sütőmben, sávszélességből meg akkor van ennyi, ha véletlenül nem fizettem ki a számlát és »büntet« a szolgáltató”

Szabó Péter, projektkonzulens, BCN Kft.

Ekkortájt már egymást érték az internetszolgáltatók,

az egyikük pedig gondolt egy nagyot, és Cisco-eszközökkel indított telefondíj nélküli internetszolgáltatást. És miközben az ország gyors hálózatban fürdött, Tiszaújvárosban elkezdtek Cisco routereket gyártani.

Az ekkorra egymillióra rúgó internetfelhasználói bázis még mindig jelentős része használt betárcsázós modemet, az ISDN, a kábel és az ADSL látványos előretörése azonban nyilvánvalóvá tette, hogy alig pár éven belül szinte teljesen el fognak tűnni a telefonos netezők

Mivel pedig ekkortájt a piac is liberalizálódott,

azaz megjelentek az egymással versengő szolgáltatók, 2004-re a kábelnet meghaladta a modemesek arányát, egy évvel később pedig ez a csoport szinte fel is szívódott. Nem csoda: 2005-ben átlagosan havi hétezer forintért lehetett szélessávúnak számító eléréshez jutni.

A magyar internettel egyetemben sok hazai vállalkozás, többek közt a Cisco Magyarország is jelentős növekedésnek indult. A Matáv a cég termékeivel biztosított szélessávú internetelérést egyetemeknek és kutatóintézeteknek. Az OTP, az RTL Klub, sőt még a McDonald’s hálózata is Ciscón ment.

Mindeközben pedig nagyot változott az online élet. Amíg a kétezresévek első felében az e-mailezés és az MSN jelentette a közösségi kommunikációt, addig 2004 után egy nagy kék oldal lett a kapcsolattartás alapja. A Facebook és vele a közösségi média teljesen átalakította az internetezési szokásokat és rászoktatott bennünket az állandó kapcsolattartásra. De mindez még semmi sem volt 2007-hez képest, mikor is...

2007

... egy kinyúlt, fekete pulcsit viselő, szemüveges fickó kisétált a színpadra és felmutatta az első iPhone-t.

Steve Jobs innovációját egyszerre fogadta kétkedéssel és ámulattal a piac.

Itt van ez az Apple-től egyszer már kirúgott csávó, aki most kitalálja, hogy kukázzuk a telefonon a gombokat, mert azok nem kellenek. Normális? Nos, az elmúlt majd’ másfél évtized talán segít eldönteni, kinek lett igaza.

„Ekkor jelent meg az ismerkedő kérdések között a »Milyen vagy? Kutyás vagy cicás? Zuhany vagy kád? LCD-s vagy Plazmás? után a Milyen vagy? IOS-es vagy Androidos?«. A válasz alapján sokan valódi jellemrajzot tudtak és tudnak ma is felállítani. Azt se felejtsük el, hogy ebben az időben azért az IOS-ről nem az iPhone, hanem a Cisco routerek operációs rendszere ugrott be elsőként, legalábbis az informatikai szakemberek (akkor még alig ismert szóval: geekek) számára”

Szabó Péter, konzulens, BCN Rendszerház Kft.

A Ciscóval persze folytatódott a Magyar Telekom (2006-tól erre változott a Matáv neve) együttműködése, sőt szorosabbá vált, mint valaha: felkérték a céget, hogy újítsa fel a Telekom gerinchálózatát, amit így két Cisco CRS-1 típusú routerrel turbózott fel a gyártó. Elkélt az extra kakaó, mert 2008-ban a Telekom szélessávú csatlakozásainak száma már túllépte a hétszázezret, és a cégnél egyre biztosabbak voltak benne, hogy a milliós határ sincs messze.

A techvilág persze nem csupán az iPhone-nal lépett előbbre. A Telekom már 2005-ben elsőként elindította a magyar 3G szolgáltatást, amivel már az élő videóhívások és gyors internetezés is elérhető volt. Egy évvel később, 2006-ban pedig bemutatkozott a Cisco egyik legemblematikusabb fejlesztése, a TelePresence, ami jócskán a Zoom-korszak előtt ültette virtuális asztalhoz a tárgyalófeleket. A CTS-3000 hat főt jelenített meg a hatalmas képernyőn, és hamar sztár lett – nem csak a már említett 24-ben, de az NCIS-ben is feltűnt ez a Full HD monstrum. 2008-ban már kétezer példány talált gazdára, elsősorban az Egyesült Államokban.

2009

És lám, egy évvel később Magyarországon is elstartol a TelePresence!

A Magyar Telekom Macedóniával és Montenegróval egyetemben itthon is elindította a szolgáltatást, mindezt az internet megszületésének negyvenedik évfordulóján. Egy évvel jártunk a második generációs iPhone 3G premierje után, és már a nagy rivális Google is rászabadította a világra az Androidot – az első androidos készülék a 2008-as HTC Dream volt.

A TelePresence nem csak a gépek telepítését foglalta magába, hanem a folyamatos szolgáltatások biztosítását is. A többféle kiszerelésben kapható rendszerrel akár tizennyolcan is megoszthatták egymással a virtuális asztalt, sőt két TelePresence még úgy is kapcsolatba tudott lépni egymással, ha eltérő hálózatokhoz tartoztak – a Cisco garantálta az adatbiztonságot. A kkv-szektor sem maradt ki a jóból, a WebExnek nevezett, egyképernyős rendszer megfizethető áron nyújtott távkapcsolatot.

„Egy komolyabb lábtörés után több mint öt hónapig nem tudtam bemenni a munkahelyemre. Ha nincs a videokommunikáció, akkor valószínűleg elvesztem az állásomat, hiszen nem tudtam volna dolgozni. A technológia erejéről akkor győződtem meg végképp, amikor végre ismét be tudtam mankózni a céghez, a kollégák pedig nem úgy köszöntek, hogy »jajj de rég láttalak, de jó hogy újra itt vagy« (vagy éppen »a francba már itt vagy? Pedig milyen jó volt nélküled...«) hanem egy sima hellóval, pont úgy, mintha az előző napon is ugyanúgy együtt dolgoztunk volna, mint bármikor máskor. Magyarul jóformán fel se tűnt, hogy hónapok óta nem találkoztunk személyesen”

Szabó Péter, termékmenedzser KFKI Zrt.

Bár az okostelefon, mint olyan, újdonságnak számított, a 3G-s szolgáltatás gyorsan elterjedt,

ebben az évben a T-Mobile felhasználóinak 90 százaléka már ezt a hálózatot használta (mindezt úgy, hogy az ország mobilozó lakosságának csaknem fele a T ügyfele volt). Annak érdekében, hogy a T személyre szabható, dinamikusan skálázódó csomagokat bocsásson az ügyfelei rendelkezésére, a második generációs Cisco Content Services Gateway (CSG2) telepítése mellett döntött. A Cisco 7600-as routerein alapuló technológia lehetővé tette a tartalomfogyasztás szerinti számlázást, megnyitva az utat az „olcsóbb” adatcsomagok előtt, miközben a rendszer több százezer felhasználó egyidejű netezését tette lehetővé. Ekkortájt a T-Mobile már 14 mbps sebességű letöltést kínált. A projektet egyébként a Cisco és a KFKI közös tervei mentén valósították meg.

2010

Az új évtized nem csak egyre fejlettebb consumer telekommunikációt hozott magával, hanem egy sor korábban nem létező szolgáltatást is.

Akinek megfelelő internetelőfizetése és tévéje volt, már eddig is élvezhette az IPTV előnyeit, azaz többek közt rögzíthette, megállíthatta, visszatekerhette az élő adást, sőt a Telekom saját Téka nevű VoD-szolgáltatásából is választhatott magának néznivalót. Mindez viszont korábban új eszközök és vezetékek behúzását jelentette. A Telekom innovációja után ez a múlté lett, hisz a tévészolgáltatás és az internet már ugyanazon a hálózaton jutott be az otthonokba, kiszélesítve az IPTV elérését. Mára ez a rendszer a standard.

„A FutureZone gondolata egy Cisco által szervezett Egyesült Államokbeli út után merült föl. Ott meglátogattuk a Cisco központi bemutatótermét, ahol őrületes csodákat láttunk a mobil telefonkészülékről az asztali telefonra – szó szerint – átdobott telefonhívástól a gombnyomásra elhomályosodó és vetítővászonná váló, egyébként a szerverszoba üvegfalaként működő LCD panelig”

Szabó Péter, üzleti konzulens, KFKI Zrt.

Mivel 2010-ben már sokkal tágasabb volt az informatika horizontja,

mint mondjuk öt évvel korábban, az ügyfelek megszerzése és meggyőzése is egyre erősebb fókusszal bírt. Ezért alapította meg a Cisco a Future Zone innovációs központot, ahol a gyártó legmodernebb technológiái voltak kipróbálhatók. Az ügyfelek személyre szabott bemutatókon ismerkedhettek meg a cég ajánlataival, miközben a Cisco, a Telekom és a KFKI szakemberei is szorosabban tudtak együttműködni a kifejezetten kooperáció elősegítésére tervezett, irányított környezetben, mint bármikor korábban.

Videokommunikáció, cloud computing, adatközpontok, TelePresence

– csak pár buzzword, ami a Future Zone-ban testet öltött. A 2010 májusa óta futó projekt egyébként rendre megújul, most, 2021-ben is fejlesztik, de erről később még lesz szó.

Szereti itt valaki a Star Warst? Micsoda kérdés, persze, hogy mindenki! Ezért érdemes megemlíteni, hogy a 2010-es, budapesti Cisco Expo színpadján olyan élő hologram beszélgetés folyt, amihez hasonlót sokáig csak abban az ominózus jelenetben láthattunk, amikor Leia Organa hercegnő Obi Wan segítségét kéri. Igaz, Inder Sidhu alelnök ezúttal nem azért jelentkezett be életnagyságú hologram formájában, hogy holmi birodalmi szuperfegyverekeről üzenjen – mindössze a színpadon ácsorgó György László ügyvezetővel folytatott kedélyes csevejt a világ másik végéről.

2012

Mostanság, mikor a csapból is 5G folyik és 4K-ban, 60 fps-sel streamelünk játékközvetítéseket, nehéz elhinni, de

a standard 4G kilenc évvel ezelőtt legalább akkora újdonságnak tűnt, mint most az 5G.

Sőt, talán nagyobbnak, mert utóbbi meglehetősen b2b, a 3G és a 4G között viszont feltűnő volt a különbség: vagy megy a HD videó a Youtube-on, miközben utazom a metrón, vagy nem. Bár a Telekom már előző ősszel kísérletezett a 4G-vel, kereskedelmi forgalomba csak a következő évben hozták. Júniusban harmincnyolc településen lehetett fogni az LTE szabvány szerint épült hálózatot.

Természetesen a magyar 4G is Ciscóra épült, a gyártó routerei is switchjei segítették hozzá a szolgáltatót egy gyorsan skálázható rendszer kiépítéséhez. A cég úgy számolt, hogy 2011 és 2016 között meghússzorozódik majd a közép-európai mobiladatforgalom, ez évi 83 százalékos növekedést jelent. Elsősorban a videós tartalmakat látták erősödni, és valóban, 2015 környékén már a Facebook is úgy működött, akár a Youtube, de előre tört az élő közvetítésekre épített Twitch és a zenehallgatást alapjaiban megreformáló Spotify is, nem beszélve az olyan streaming szolgáltatókról, mint a Netflix.

Magyarország akkor egyetlen teljes körű infokommunikációs technológiai (IKT) termékportfólióval rendelkező szolgáltatójaként kezdte meg megújult működését a Magyar Telekom tulajdonában álló T-Systems Magyarország, négy nagy múltú iparági szereplő egyesítésével (IQSYS, Dataplex, ISH, Daten-Kontor).

„Ekkor jött létre a Deutsche Telekom Európai szegmensében az azóta is működő ROSE program, amely az egyes nemzeti vállalatok körében célozta meg a Cisco technológiák és az arra épülő szolgáltatások elterjesztését és értékesítésének felgyorsítását. A ROSE program kezdőrúgásának elvégzése sajátos módon A T-Systems Magyarország szervezésében Budapesten történt annak ellenére, hogy a T-Systems formálisan nem volt a program része, »csak« a példa arra, hogy hogyan kell sikeres rendszerintegrációs üzletet építeni. Az elismerés kiérdemlésében nem kis része volt a FutureZone-nak is”

Szabó Péter, Termék és szolgáltatás menedzser,
T-Systems Magyarország Zrt.

A T-Systems budai irodájában megnyílt a Future Zone 2.0, ami már masszívan felhőalapú fejlesztések felé fordult, illetve nagy hangsúlyt fektetett a kiberbiztonságra. A Cisco egy globális felmérésben mutatta ki, hogy a felhasználók többsége a saját eszközeit használja munkára, azaz a „céges teló, céges laptop” kettőse lassan háttérbe szorul. Pro: kevesebb kütyüt kell venni a cégeknek és a dolgozók is hatékonyabbak, hisz mindig otthon érzik magukat ezeken a hardvereken. Kontra: a saját eszközök használatával jelentősen nő az adatbiztonság kockázata, ezzel kezdeni kell valamit. A Cisco és a T-Systems olyan projekteket indított, amelyek ezt a kihívást vették alapul (bátran mondhatjuk, hogy sikerrel, hisz az elmúlt években a felhőorientált technológiák még jobban elmosták a határokat).

2017

A kétezertízes évek második felét már nem annyira a consumer luxus,

mint a klímaváltozás elleni küzdelem és a fenntartható technológiákba vetett hit uralta.

És hát mi lenne fenntarthatóbb egy okosvárosnál, ahol az energiafelhasználás mindig optimális?

A Deutsche Telekom Budapesten hozta létre a European Smart Solutions Centert (ESC), amivel az okosváros-fejlesztéseket szerette volna felgyorsítani, Európa-szerte. Ezt releváns kompetenciák összefogásával szerették volna elérni, amiben az Európai Bizottság is partner volt: 120 millió eurót fordítottak arra, hogy az európai köztereken ingyenes wifit telepítsenek. A Deutsche Telekom a Ciscóval együtt fejlesztette ki a szükséges eszközparkot, a WiFi4EU című projekt pedig azóta is fut.

„2017-ben éreztem meg először a cloud erejét és onnantól tudom, hogy a felhőben van a jövő. Két élmény ezzel kapcsolatban: 1.) Elromlott a Kindle e-book olvasóm. Egyik pillanatról a másikra semmire nem reagált. Semmiféle reset nem segített. Az Amazon ügyfélszolgálatával közösen megállapítottuk, hogy a szerkezet menthetetlen, vennem kell egy újat, mert sajnos a garancia már lejárt. Kaptam pár ajánlatot, ezek közül az egyiket kiválasztottam és – virtuálisan – egymás tenyerébe csaptunk, mármint az Amazon meg én. Egy-két hét múlva megérkezett az új Kindle-m. Az addig rendben is van, hogy magától értetődően a megszokott könyveim rajta vannak az új olvasón. Még az is oké, hogy tudja, hogy melyik könyvet olvastam éppen, amikor bekövetkezett a katasztrófa. Na de arra nem számítottam, hogy a bekapcsolás után az új Kindle ugyanazon az oldalon (!) folytatja, ahol kényszerűen abba kellett hagynom az olvasást... 2.) Ünnepélyesen és némi pátosszal a mozdulataimban letöröltem a számítógépemről az összes innen-onnan letöltött, CD-ről lemásolt, urambocsá lelopott zeneszámot. Azóta csak streamet hallgatok. És nem akarok visszatérni az offline világba, köszönöm szépen!”

– Szabó Péter, Termék és szolgáltatás menedzser,
T-Systems Magyarország Zrt.

2020

A koronavírus-járvány az egész világot a négy fal közé zárta, így a folyamatos kommunikáció kiemelten fontos volt

– sőt még most is az, hisz nem vagyunk túl a járványon. A magyar Cisco a 25. születésnapját így komoly munkával ünnepelte meg: segített tovább fejleszteni a KRÉTA Digitális Kollaborációs Teret, amivel tanároknak és diákoknak tette lehetővé az otthoni oktatást, tanulást. Ehhez a Cisco Webex Meeting terméket implementálták a rendszerbe, ami komplett osztályok, vagy akár egy-egy diák oktatását is lehetővé teszi.

A cég azonban nem állt meg itt: az IBM-mel, a T-Systemsszel és a HTTP Alapítvánnyal együttműködve létrehozták a Suliwebex nevű weblapot, amin keresztül ingyenesen léphetnek be a Webexbe az iskolák. A rendszert a cégek több száz dolgozója önkéntesen teremtette meg.

„A 2000-es évek végétől próbáljuk elmondani az ügyfeleinknek a videokommunikáció és a webes kollaborációs megoldások előnyeit, a távmunka jelentőségét, költségcsökkentő és hatékonyságnövelő hatását hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Akkortájt nagyon sokat gondolkodtunk azokon a technikákon, amik segíthetnének meggyőzni a döntéshozókat. Azt hiszem elég kreatívak voltunk, sok mindent ki is találtunk de azért egy világjárvány nem jutott eszünkbe...”

Szabó Péter, Senior Partnermanagement Consultant,
T-Systems Magyarország Zrt.

„A Cisco a jelen helyzetben kiemelten támogatja az oktatási és az egészségügyi intézményeket, valamint segíti a legsebezhetőbb közösségeket. Az ingyenesen hozzáférhetővé tett Cisco együttműködési és biztonsági megoldások ugyanakkor minden gazdasági szereplő számára elérhetőek, segítve az üzletmenet folytonosságát, és ezáltal a gazdaság működését és a munkahelyek védelmét” – fogalmaz a cég a weblapon.

Persze nem mindent akasztott meg a COVID.

A Cisco SD-WAN nevet viselő, nagy kiterjedésű hálózatok kezelését segítő szoftver nagy érdeklődés mellett tör egyre előrébb a piacon,

elsősorban azért, mert a klasszikus WAN-okkal ellentétben kiválóan együtt tud működni az SaaS (Software-as-a-Service) és IaaS (Infrastructure-as-a-Service) technológiákkal. A szoftveralapú SD-WAN virtuális hálózatként nemcsak hogy bárhonnét elérhető, ezzel fejlesztve a távmunka lehetőségeit, de a third-party programcsomagokkal is remekül boldogul – bizony, nincs teljesítménycsökkenés sem.

Közös jövő

A Cisco negyedszázada van jelen hazánkban, a T-Systemsszel és elődjeivel való együttműködés húsz éve tart,

míg világszinten harminchét esztendeje növekszik a hálózati óriás. És bár ez rengeteg idő, a Cisco és partnerei szempontjából ez csupán a kezdet: már javában készülnek a Future Zone 3.0-ra, ami az előbb említett szoftveralapú megoldások széles tárházát felvonultató új bemutatótér lesz virtuálisan és fizikailag is megvalósuló formában. A felhőmegoldások pedig olyan fokú felemelkedés előtt állnak, amilyenre még nem volt példa korábban.

Miközben az elmúlt 15 hónapban Magyarországon is hatalmas lépést tettünk a digitalizáció irányába, a Cisco és a T-Systems szakértői már a jövő technológiáin gondolkoznak.

Az egészségügy területén például az orvosdiagnosztika fejlődése, a virtuális betegellátás és távgyógyítás kerülnek előtérbe. Az elkövetkezendő évtizedekben már nem a lokális klinikák felszereltsége fogja meghatározni egy-egy beteg ellátásának irányát, hanem az akár 5G-s (6G-s?) hálózatokon kommunikáló eszközök, no meg az egyre terjedő mesterséges intelligencia.

De nagy változás előtt állnak az irodaterek is. A járvány megmutatta, hogy a jövő a bárhol, bármikor elérhető „munkahelyé”, ami nem is igazán munkahely többé, hanem egy dinamikus, bárhonnét hozzáférhető közeg. Ugyan az irodák nem tűnnek el, hisz a személyes érintkezés sokat segít a döntéshozatalban, de nem leszünk örökké az íróasztal mögött.

A fejlett telekommunikáció a gyártást is átalakítja. A 3D nyomtatás ipari elterjedésével a tervek a felhőbe költöznek, a gyártók akár minden személyes interakció, sőt mesterséges intelligenciák „tárgyalásai” alapján dönthetnek egyes alkatrészek legyártásáról úgy, hogy a tervek valós időben száguldanak végig a vezeték nélküli hálózatokon. És ez már nem is annyira a jövő; az eszköztár ugyebár adott…

20 éveközös nevezőn