Az, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nem újdonság, az EU-ban átlagosan 16 százalékkal kisebb a nők fizetése, mint a férfiaké. A nők munkahelyváltás és külföldi munkavállalás szempontjából is kevésbé bátrak, és kevesebb fizetéssel is beérnék, mint a férfiak.
Még mindig jelentős eltérések vannak a nők és a férfiak fizetései között az Eurostat legutóbbi, 2017-re vonatkozó adatai alapján, derül ki az EMPX Solutions sajtóközleményéből. Az Európai Unió országaiban átlagosan 16 százalékkal kisebb a nők keresete a férfiakéhoz képest. A legkisebb, 10 százalék alatti eltéréseket Luxemburgban, Belgiumban, Szlovéniában és Lengyelországban találták,
a legnagyobb bérszakadék pedig meglepő mód a bezzeg-országokban, Észtországban, Csehországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában jellemző, ahol 20 százaléknál is nagyobbak a különbségek. Magyarország átlagos, itt 14 százalék az eltérés.
Az okokat az EMPX Solutions tanácsadó cég a nemek közötti foglalkozási és szektorok szerinti szegregációval, a nők karrierépítéshez és családi kötelezettségekhez való viszonyulásukkal, valamint a gyakori hátrányos megkülönböztetésekkel magyarázza, de a jelenség összefügg azzal is, hogy a nők kisebb arányban válnak (felső)vezetőkké. Az EMPX Solutions kutatásai alapján a hazai vezetők csupán harmada nő, a cégméret növekedésével pedig tovább csökken a nők aránya:
míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 százalék a női vezetők aránya, addig a 250 feletti cégeknél már csak 15 – márpedig a legnagyobb bérkülönbség a magasabb bérkategóriákban jellemző.
A felmérés szerint 2018-ban a fizikai dolgozók körében 54 ezer forint volt az átlagos nettó bérek közötti különbség (224 ezer forint a válaszadó férfiak és 170 ezer forint a nők esetében). Az irodai munkát végző megkérdezettek körében hasonlóan látványos a bérszakadék: a férfiak nettó átlagkeresetéhez képest a nők átlagosan 50 ezer forinttal kevesebbet visznek haza.
Ideális bér esetében is jelentkezik a nemek közötti különbség, míg a fizikai munkát végző férfiak 371 ezer forinttal lennének elégedettek, a nők 249 ezerrel is beérnék; az iroda dolgozók esetében ugyanezek a számok 433 ezer és 309 ezer forint.
A kutatás kitért a munkahelyváltás okaira is: a fizikai munkát végzőknél toplistás a magasabb jövedelem, nemtől függetlenül (férfiaknál 35, illetve 37 százalék esetében ez a leggyakrabban szerepet játszó tényező). Az irodai dolgozóknál a férfiak esetében a szakmailag vonzóbb lehetőség szerepel első helyen, a nőknek ebben a szektorban is a magasabb jövedelem a leggyakoribb tényező.
Ha a munkahelyváltási hajlandóságot nézzük, úgy tűnik, a férfiak bátrabbak, ha váltásról van szó. A fizikai munkát végző nők és férfiak egyaránt 10 százaléka tervez egy éven belül munkahelyet váltani, azonban a nők összességében kicsivel kevésbé mobilisak: míg a férfiak 79 százaléka, a nők 84 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tervezi a váltást.
Ami a külföldi munkavállalást illeti, a megkérdezett nők 68 százaléka semmiképp nem váltana országot, és 23 százalék is csak akkor, ha kénytelen lenne.
Az irodai dolgozók között a férfiak 16 százaléka szeretne egy éven belül munkahelyet váltani, ehhez képest a nők 12 százaléka tervez így; az elzárkózók aránya a nők esetében 82 százalékos, a férfiaknál 73.
Módszertan:
Az EMPX Solutions 500 irodai és 500 fizikai munkát végző embert kérdezett meg telefonon munkahelyi élményeikről. A kutatások mintája nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a versenyszféra irodában dolgozó népességét, illetve a nem irodában dolgozó népességet a kiválasztott négy szektorban: feldolgozóipar, kereskedelem, vendéglátás, turizmus, szállítás.
Borítókép: Tim Gouw / Unsplash
Ha minden így marad, még 151 év és a magyar nők annyit keresnek, mint a férfiak
Nem kell megvédeni, megvédjük mi magunkat: női big data szakértők adtak elő a CEU-n
A macsóság nem korszerű attitűd – női vezetők nőkről, nőknek, vezetésről