Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Élelmiszer, folyóvíz, emberi szervezet – mindent elönt a műanyag, és ott is marad

Az elmúlt 26 évben hazai viszonylatban vezetők lettek. A Wesslingnél vallják, hogy a társadalmilag hasznos és ismeretterjesztő projektek jobban növelik a cég presztizsét, mint az óriásplakátok. Legutóbb a folyóink mikroműanyag-szennyezettségét vizsgálták társadalmi felelősségvállalás keretében.

Tökéletesen oldhatatlan anyag nem létezik. A csomagolószerek komponensei bizony beleoldódhatnak az élelmiszerekbe; életünk során akár 40 dekagrammnyi, az élelmiszerbe oldódott csomagolószer-összetevőt is elfogyaszthatunk. „Rájönni a miértre és a hogyanra, megtalálni akár néhány molekulát is a vizsgált mintában: ezek nagyon izgalmas feladatok” – mondja Szunyogh Gábor, az ezzel kapcsolatos méréseket is végző Wessling Hungaria marketingvezetője.

Mi mindent eszünk még meg, amit nem kéne? Erről a témáról részletesen írunk a Forbes Next különszámban! Keresd az újságosoknál vagy rendeld meg online!

De ki az a Wessling?

Volt egyszer egy tehetséges magyar vegyész, aki több németországi képzésen is részt vett. Itt találkozott Dr. Erwin Weßlinggel, aki már a 80-as években, pontosan 1983-ban megalapította környezetvédelmi vizsgáló laboratóriumát, amely ma Wessling-hálózatként ismert és működik egész Európában. Dr. Zanathy Lászlóval közösen úgy gondolták, hogy ennek Magyarországon is helye lenne. A német Wessling támogatásával megalakult a kis magyar cég, a Dr. Erwin Weßling kémiai vizsgáló laboratórium egy gyárépület egy-két helyiségében, annyira családias körülmények között, hogy a cégvezető maga is többször húzott gumicsizmát és ment terepre mintákat gyűjteni, mérni.

Az 1992-ben alakult cég követte a német anyacég útját, kezdetben főleg víz-, talajvíz-, és talajvizsgálatokat végeztek. Az állami cégek magánkézre kerülése, majd később az EU-s jogharmonizáció miatt szükséges környezetvédelmi felülvizsgálatokhoz jó magánlaborok kellettek, amelyekből akkor még kevés volt itthon. „Rengeteg szennyezett terület volt Magyarországon, amelyek rekultivációja egyre fontosabb feladattá vált, munka tehát volt bőven” – mondja Szunyogh.

Dr. Zanathy László behozta és elsővé tette a Wesslinget

A cég dinamikusan növekedett. 1998-ban már 20-30 fő dolgozott náluk, és ez a növekedési tendencia ezután sem apadt. Ezt az időszakot minden területen a dinamikus növekedés jellemezte: egyre több volt a beérkező minta, egyre nagyobb projektekbe fogtak, a vizsgálati portfólió és a műszerpark is sokat fejlődött. Ekkor gondolkodtak el azon, hogy talán más laborvizsgálati területeket is fel kellene venni a vizsgálati portfólióba – elindítva ezzel a több lábon állás üzleti modelljét: 1998 és 2004 között az élelmiszer-biztonsággal, mikrobiológiával és gyógyszervizsgálatokkal is elkezdtek foglalkozni.

Emellett ma már munkahelyi levegő- és zajvizsgálatokat is végeznek, de foglalkoznak építési anyagok, hulladékok azbesztvizsgálatával, sőt az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő csomagolóanyagok kioldódásvizsgálata is egy rendkívül sikeres terület.

Mikroműanyagok a folyóinkban

A családias jelző ma már csak a hangulat és a légkör tekintetében állja meg a helyét, hiszen több, mint 300 ember dolgozik a budapesti Anonymus utcai épületben. A két éve épült vizsgálóintézetet Tudásközpontnak nevezték el. „Az elnevezés azért állja meg a helyét, mert rendkívül sokféle és hiteles tudás összpontosul itt. Mi leginkább a munkáinkkal szeretnénk ismertséget és elismertséget szerezni, olyan képet kialakítani a Wesslingről, amilyenek valójában vagyunk” – teszi hozzá a marketingvezető. Mit jelent ez? Például azt, hogy ismeretterjesztő és/vagy társadalmilag hasznos projekteket végeznek saját költségre.

A Parányi Plasztiktalány nevű projektjük abszolút beleilleszkedik ebbe a koncepcióba, első felvonását ugyanis a cég társadalmi felelősségvállalása keretében végezte el partnereivel.

„Az utóbbi években sok hír érkezik a tengerek műanyagszennyezéséről, a mikroműanyagok megjelenéséről az édesvizeinkben azonban kevés szó esik, pedig ez is komoly terhet jelenthet”

– hangsúlyozza Bordós Gábor, a projekt szakmai vezetője, aki maga is környezettudatos életmódot igyekszik élni, emiatt a projekt sorsát kezdetektől fogva szívén viseli. Mikroműanyagoknak az 5 mm-nél kisebb műanyagdarabokat nevezzünk. A műanyagszennyezés veszélyt jelent az állatokra, gyulladást okozhat a szervezetükben és elpusztulhatnak.

„Egyelőre nem tudjuk még, milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha a mikroműanyag az emberi szervezetbe kerül, néhány dolog azonban már most is ismert. A műanyagból kioldódhatnak káros anyagok, de talán annál súlyosabb, hogy gyógyszermaradványokat, növényvédő szereket és egyéb szennyezőket is megkötnek a részecskék.”

„Ezek a szennyező anyagok jelen vannak a vízben, de olyan koncentrációban, ami még biztosan nem okoz problémát, a műanyagrészecskén ellenben koncentráltabban vannak jelen. Fontos, hogy megismerjük az elterjedésüket, és hogy mit okoznak. Szükség van toxikológiai vizsgálatokra, amik el is kezdődtek. A cél, hogy egy olyan dózishatásgörbét tudjunk felállítani, amiből kiderül, mi az a koncentráció, ami még nem káros” – teszi hozzá.

Kosz, csészében

A műanyagszennyezésről már a 70-es 80-as években tudtak, de akkor még senkit sem érdekelt. „A 2000-es évek elején jelentek meg az első publikációk ezzel kapcsolatban, innen indult a mintavétel módszertana. A felszíni vizekben sokkal több a lebegő anyag, a lebegtetett hordalék, sokkal zavarosabb, ezért nehezebb a szűrése. Mi egyedi módszert fejlesztettünk: egy szivattyú segítségével nyomjuk át a vizet speciálisan kialakított szűrőkön. Egy mikroszkóppal még a pontos műanyagfajtákat is meg tudjuk határozni.”

A projekt során a Wessling Hungary Kft. emberei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. A kimutatható szennyezők főleg fogyasztási cikkekhez (például a fogkrémekben lévő dörzsianyag), csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak. Az Iponyban 1,7 szennyező részecskét mértek egy köbméter vízben, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari beruházásoktól elzártan kanyarog. A Rábában ennél jóval több szennyezőt mértek, átlagban 12,1 mikroműanyag részecskét, de az még mindig jelentősebb kisebb volt a Dunában mért értékhez képest.

Élő vizeink fiolákban

Budapest felett a szennyező mikroműanyag részecskék száma átlagban 45, míg a fővárostól délre 55 részecske volt egy köbméter vízben. Hangsúlyozzák, ezek még nem átfogó felmérések, inkább csak alkalmi és pontszerű vizsgálatok, azonban rávilágítanak arra, hogy ez egy létező probléma, ami a folyókat is érinti.

A szennyezés feltérképezése az első lépés, a következőkben aztán ki lehet találni, hogy hogyan tudunk tőlük megszabadulni. Bár az óceánok tisztítására éppen a közelmúltban indították el a The Ocean Cleanup projekt keretében az első óceántisztító gépet, a folyami vízből szinte lehetetlen kinyerni a mikrorészecskéket, inkább a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, arra, hogy a részecskék ne juthassanak a természetes vizeinkbe a csatornahálózatból.

Fotók: Orbital Strangers

Olvass hasonló témákról bővebben a Forbes Nextben! Keresd az újságosoknál vagy rendeld meg online!

 

A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.