3
Online Chat
Tanítsuk meg gyermekünknek, hogyan beszélgessen idegenekkel
Egy fiatal online játékos szókimondó üzeneteket kap felnőtt játékosoktól
Nemrégiben megkeresett egy nagyon kétségbeesett szülő. Beléptek nyolcéves gyermekük játékkonzoljára, hogy meglepetésként új játékot telepítsenek rá, és döbbenten látták, hogy a rendszer más játékosoktól érkezett üzeneteket tárol. Kíváncsiságból belenéztek ezekbe a részben írásos, részben hangüzenetekbe. Az igen explicit, nyíltan szexuális tartalmú üzeneteket a hang alapján egyértelműen egy felnőtt férfi küldte.
Hihetetlen, de a lányok 86%-a mondja azt, hogy online chatel a szülei tudta nélkül.
A 12–15 éves gyerekek 10%-a közvetített már élő videót magáról.
Az Egyesült Királyságban a 8-11 éves korosztály 64%-a és a 12-15 évesek 91%-a használ üzenetküldő appokat/oldalakat.
Amit tudnunk kell
A gyerekek ma már rengetegféleképpen kommunikálhatnak mobiljukon, táblagépükön: azonnali üzenetekkel, online fórumokon, a közösségi média kommentjeivel, élő videómegosztásokkal és online játékokhoz beépített chat funkcióban (csak hogy néhányat említsünk). Az idegenek jelentette veszély azonban sajnos az online világban is éppen akkora problémát jelent, mint a valóságban, és a gyerekeknek ezzel tisztában kell lenniük.
Mekkora a probléma?
A 8–16 évesek megdöbbentő hányada, 43%-a számolt be arról, hogy beszélgettek már idegennel online, és a tizenévesek 69%-a áll rendszeres kapcsolatban idegenekkel anélkül, hogy beszámolna róla szüleinek vagy nevelőinek. Ezért nagyon fontos, hogy tudjuk, gyermekünk milyen alkalmazásokat és weboldalakat használ, és ott milyen dolgokról beszélgetnek.
Milyen hatással lehet a családra?
Fennáll a kockázata, hogy gyermekünk rossz információkat kap, vagy olyan nézetekkel találkozik, amelyek befolyásolhatják a cselekedeteit és azt, hogyan viszonyul másokhoz. Magukat gyereknek kiadó felnőttek gyermekünket nyomásgyakorlással veszélyes tettekre kényszeríthetik, vagy akár olyan felvételek elkészítésére, amikkel aztán később megzsarolhatják. A közvetlen hatás mellett ott van még annak a kockázata is, hogy a gyerek túl sok információt oszt meg magáról: kicsoda, hol lakik, melyik iskolába jár, hogy hívják a testvéreit (esetleg e-mail címeket, felhasználóneveket vagy akár jelszavakat is).
Hogyan akadályozhatjuk meg?
Magyarázzuk el, hogy minden online ismerőst fenntartásokkal kell fogadnia. Amit nem tenne a fizikai világban, azt online se tegye meg. Figyelmeztessük, hogy az emberek nem mindig mondanak igazat, tehát mindig kezelje óvatosan az idegeneket. Kísérjük figyelemmel, milyen szájtokat vagy szolgáltatásokat használ (ezt vele közösen is megtehetjük). Ellenőrizzük, milyen tartalmak és kommentek kerülnek ki ezekre a szájtokra, vagy keressünk róla értékeléseket az interneten, és nézzünk utána, mások tapasztaltak-e problémákat.
Mit tegyünk, ha már megtörtént?
Ha ez a helyzet, tiltsuk le az elkövetőt, vagy gyűjtsünk bizonyítékokat a működéséről, és a „segítség” vagy „kapcsolat” linkeken jelentsük a szolgáltatás adminisztrátorainak (az adminisztrátorok dolga gondoskodni arról, hogy ha valaki megszegi a szabályokat, kitiltsákt), szükség esetén értesítsük a rendőrséget. Ha gyermekünk olyan weboldalt vagy alkalmazást használt, amit megtiltottunk neki, vagy megszegte a szabályokat, ismét beszélgetéssel próbáljuk meg kideríteni, hogy miért ilyen fontos ez neki, miért tett olyat, amire ígéretet tett, hogy nem fogja megtenni. Szélsőséges esetben erre megfelelő szoftverekkel kontrollálhatjuk, hogy mikor és hogyan használhatja mobilját, laptopját.
Mikor kérjünk külső segítséget?
Feltétlenül magyarázzuk el, miért teszünk így, és miért veszélyes, amit csinált. Ha gyermekünk egy személy vagy csoport célpontjává vált, meg kell változtatnunk a felhasználónevét és jelentenünk kell a szájt adminisztrátorainak vagy az alkalmazás szolgáltatóinak azokat a felhasználókat, akik célba vették. Ha úgy gondoljuk, az illető(k) viselkedése törvénysértő, készítsünk képernyőfelvételeket vagy fényképeket a szóban forgó üzenetekről, és adjuk át ezeket a rendőrségnek. Ha szükséges, töröljük a gyerek fiókját az adott közösségi/chat csatornán.
Csak olyan online szolgáltatásokat használjon, amelyekről mi, szülők tudjuk, hogy biztonságosak. Soha ne lépjen be sehová valamelyik közösségi oldalukon keresztül (például a Facebook-jelszavával), mert mások így esetleg hozzáférhetnek közösségi profiljához. Soha ne menjen bele, hogy valahol máshol folytassák a beszélgetést (egy másik weboldalon vagy alkalmazáson, e-mailben, sms-ben vagy telefonon)! Ne kattintson soha olyanok üzeneteiben lévő linkekre, akiket nem ismernek! Lehet, hogy vírusok vagy szörnyű fényképek bújnak mögöttük.
Sajnos sehogy, de azt megteheti, hogy a gyerekkel való baráti beszélgetéssel kiderít róluk egy kicsit több információt, majd online kereséssel ellenőrzi ezeket. Egy online barát például mondhatja azt, hogy ugyanannak a focicsapatnak szurkol, mint a gyermeke. Feltehet neki a gyerek például olyan kérdéseket, amikre csak egy igazi szurkoló tud felelni. Persze ez sem 100%-ig biztos megoldás, hiszen a másik személy a Google-lel megkeresheti a választ, de a kérdések révén azonban rá lehet érezni, hogy valaki gyanúsan viselkedik-e vagy sem.
A gyerekek általában nem olyan kérdéseket tesznek fel, mint a felnőttek. Ők arra kíváncsiak, hogyan kell megcsinálni a játék valamelyik pályáját, nem pedig arra, melyik utcában lakunk. Ha valaki azzal kezdi a beszélgetést, hogy rákérdez a gyermek korára, nemére, lakóhelyére, azzal óvatosnak kell lennie. Ha további kérdéseket is feltesznek – például: „hol vannak a szüleid?” –, vagy bármilyen rossz ízt érez a társalgásban, akkor valószínűleg nem egy másik gyerekkel beszélget.
Bár a nicknevek – a neten használt álnevek, felhasználói azonosítók – elrejtik mások személyazonosságát, arra is jók, hogy megvédjék gyerekünket. Az oxford_love_unicorn301 nicket például sokkal nehezebb lenyomozni, mint a KatieSmith35-öt. A nicknévnek mindig egyedinek kell lennie, és nem tartalmazhat olyan azonosítható információt, mint például a születési év, egy hobbiállat vagy iskola neve, vagy bármi olyasmi, amin elindulva esetleg megtalálhatják a gyereket.
A szájtoknak van működési szabályzata, és manapság általában már a felhasználókra van bízva, hogy jelentsék az oda nem illő tartalmakat. Néha lehetnek élő adminisztrátoraik („adminok”) vagy moderátoraik („modok”), akiknek az a dolguk, hogy rajta tartsák a szemüket a chatszobán, és gondoskodjanak róla, hogy senki se tegyen semmi rossz vagy illetlen dolgot. Általában csak időnként pillantanak rá a beszélgetésekre, így ne várja, hogy azonnal közbelépnek, amint probléma merül fel
Sok chatszobánál és üzenetküldő szolgáltatásnál, például a Whatsappnál, megtalálható a magánszoba digitális megfelelője. Ezek olyan terek, ahová az egyik felhasználó meghívhat másokat, és úgy beszélgethetnek, hogy az adminok nem figyelik őket. Fontos, hogy gyermeke ne fogadjon el privát chatre szóló felkérést olyan felhasználóktól, akiket csak online ismer.
De még mennyire, hogy lehet! Mielőtt gyermeke megosztana bármilyen posztot vagy fényképet, nagyon alaposan gondolkodjon el, ki láthatja, milyen ruha van a gyereken, és hogy mi látható a kép hátterében. Sok profi vlogger (videoblogger) üres vagy számítógéppel létrehozott háttér előtt veszi fel posztjait. Ezt nemcsak azért teszi, hogy a nézők csak rá figyeljenek, hanem azért is, mert nem akarnak elárulni semmilyen azonosítható információt tartózkodási helyükről és offline életükről.
Ha odakint fényképezünk vagy filmezünk, rengeteg információt elárulunk. Jellegzetes épületek vagy tereptárgyak, utcanévtáblák, buszjáratok száma és sok más nyom alapján meglepően könnyű kikövetkeztetni, hol tartózkodunk éppen. Ugyanez igaz a beltéri nyomokra is. A háttérben bármilyen sportszakkörrel kapcsolatos tárgyon (érmek, kupák) a sportszervezet vagy iskola logója elárulhatja a nézőnek, hova jár a gyerek, a zenekarok vagy sportcsapatok poszterei az érdeklődési köréről tájékoztatnak. Ellenőrizze, láthatóvá válnak-e ezek a tárgyak, ha a kamera esetleg elfordul eredeti pozíciójából.
Igen, bármiről lehet felvételt készíteni, ami csak megjelenik a képernyőn. Egyes alkalmazások figyelmeztetnek, ha valaki képernyőfelvételt készít a posztunkról, de erre ne hagyatkozzunk. Annak a kockázata, hogy egy hacker átveszi az irányítást a gyerek webkamerája felett, és a tudta nélkül bekapcsolja, jóval csekélyebb, de időnként előfordulhat. Könnyű és hatékony módszer ennek elkerülésére, ha a kamerát használaton kívül letakarják valamivel, például levehető öntapadós címkével, vagy erre a célra gyártott kameratakaró lapkával.
Előre figyelmeztessük a gyereket, hogy nem szalonképes nyelvezettel vagy véleményekkel találkozhat!
Tartsuk fenn a bizalmat, hogy online ismerőseivel és tapasztalataival kapcsolatban továbbra is hozzánk forduljon!
Gondoskodjunk róla, hogy a gyerek betartsa az online chatelés szabályait!
Végezzünk háttérkutatást, hogy kigyomlálhassuk a gyengén szabályozott szolgáltatásokat.
Ügyeljünk rá, hogy a webkamera felvételének háttere ne áruljon el olyan személyes információkat, amiket a ragadozók aztán felhasználhatnak a gyerek manipulálására.
Tartsuk rajta a szemünket a beszélgetéseken, és figyelmeztessük a gyereket a gyanús jelekre, például ha valaki személyes adatokra kíváncsi, vagy privát fórumon akarja folytatni a beszélgetést.
Mielőtt a gyerek elhagyná azt a weboldalt, ahol nem érzi jól magát, készítsünk bizonyító képernyőfelvételeket, és jelentsük az illetőt az adminoknak, vagy ha az eset komoly, a rendőrségnek. Ezzel a magunkén kívül más gyerekeket is megvédhetünk.
Beszélgessünk arról, kikkel áll kapcsolatban, vagy játszik online játékokat.
Mondjuk meg a gyermeknek, hogy szólnia kell, ha találkozni akar valamelyik online barátjával! Ilyenkor végig legyen mellette felnőtt!