10

Kényszerítés, erőszakoskodás és zsarolás

Hogyan kezeljük a fenyegetéseket és követelőzéseket

Egy ismeretlen hamisított pornóképekkel zsarolt egy lányt az interneten

Will ügyfelei arra lettek figyelmesek, hogy lányuk szép csendben, tudtuk nélkül eladogatja a holmiját. Megijedtek, hogy esetleg kábítószer-függőség miatt van szüksége a pénzre. Amikor azonban a lány elárulta az igazi okot, még jobban megdöbbentek. Megkereste őt az interneten egy idegen, aki hozzáfért a közösségi fiókjához, és pornográf képeket hamisított róla. A képek nagyon meggyőzőek voltak, és a lány halálra rémült. Az idegen megfenyegette, hogy ha nem küld pénzt - és bárkinek szólni mer a zsarolásról -, elküldi a képeket a barátainak, tanárainak, sőt a családjának is.

Magyarországon 2019-ben, a 18 év alattiak 39%-a jelezte, hogy kértek már tőle meztelen/szexuális tartalmú képet online csetelés során. 2020-ban az NMHH-hoz érkezett bejelentések 41,6%-a pedofil tartalom miatt történt, 2011-ben ez 7,7% volt.
Tovább olvasom
Fontos tudnunk, hogy a fiúk is nagy számban válhatnak szexuális kizsákmányolás áldozatává, de magyarországi adatok szerint, a társadalmi normák, megbélyegzés és szégyenérzet miatt nem kérnek segítséget.
Tovább olvasom
Tévhit, hogy a bántalmazó, kizsákmányoló felnőttek minden esetben ijesztőek és szörnyetegek. Sokszor kedvesek és barátságosak, hogy a gyerekek bizalmába férkőzzenek.
Tovább olvasom

Amit tudnunk kell

Az online kényszerítés lehet kifinomult és nagyszabású, amikor hackerek dollármilliókra zsarolnak nagyvállalatokat. Lehet magánszemélynek küldött zsarolóprogram (ransomware), ami zárolja az illető laptopját, amíg nem fizet. Lehet úgynevezett etikus hackelés, mikor a tulajdonos beleegyezésével vagy anélkül feltörnek egy rendszert, feltárják a sebezhető pontjait, majd felajánlják, hogy díjazás fejében kijavítják a hibákat. És létezik „sextortion”, amikor a hacker intim képeket lop el, vagy valamilyen trükkel ráveszi a tulajdonost, hogy küldjön el ilyeneket, majd ezek nyilvánosságrahozatalával fenyegetve zsarolni kezdi az áldozatot.

Mekkora a probléma?

Világméretű. Akár a világ másik végéről is megpróbálhatnak olyan információkat kihúzni a gyerekünkből, amivel aztán megzsarolhatják. A váltságdíj-követelésre épülő és a globális kiberbűnözés és szervezett bűnözés szélesebb vonulatába illeszkedő sextortion egész Európában egyre nagyobb méreteket ölt, és már a bűnüldöző szervek (így az FBI és az Europol) is egyre aggasztóbb jelenségnek tartják.

Milyen hatással lehet a családra?

A hatás minden ismert esetben súlyos volt: kínos helyzet, pénzügyi gondok, lelki sérülés, akár az áldozat önkárosítása. Az ilyen esetek súlyosságát fokozza, hogy akár a család további tagjai is célponttá válhatnak: azon túl, hogy akár a szülőket is zsarolhatják a gyermekükről megszerzett képekkel, a támadók akár feltörhetik, illetve zárolhatják a családi számítógépet, további zsarolásnak adva lehetőséget.Tehát, ha tudomásunkra jut, hogy célba vették a gyerekünket, a megfelelő módon - és a gyermekünk méltóságát biztosító diszkrécióval - figyelmeztessük a család többi tagját is, nehogy ők is a bűncselekmény áldozatává váljanak.

Hogyan akadályozhatjuk meg?

Naprakész védelmi szoftverek és komoly biztonsági beállítások híján a zsaroló és más rosszindulatú programok könnyedén megfertőzhetik számítógépünket. Gondoskodjunk róla, hogy a gyerek szigorúan betartsa az online élet alapszabályait:

  • Soha ne küldjön el olyan fényképet, amit nem szeretne, ha a család és minden barátja látna!
  • Soha ne álljon szóba idegenekkel az interneten, se chaten, se e-mailben, semmilyen formában.
  • Soha ne töltsön le semmit – legyen az zene, videó, GIF-kép vagy játék –, amit egy idegen küld neki!
  • Soha ne kattintson rá az üzenetekben vagy e-mailekben levő linkekre, ha nem ismeri a feladót, és nem tudja biztosan, hogy nem törték fel a fiókját!
  • Soha ne használjon olyan oldalakat, amikhez be kell kapcsolni a webkamerát!
  • Ne kattintson olyan linkre vagy letöltőgombra, ami ingyen kínál valamilyen értékes dolgot!
  • Sohase fizessen zsarolónak, és ne teljesítsen semmilyen követelést! Ne higgye, hogy ha egyszer megkapták, amit akarnak, békén hagyják majd. Szükség esetén kérjen segítséget.

Mit tegyünk, ha már megtörtént?

Ne higgyük, hogy ha fizetünk, a dolog véget ér, ez nagyon ritkán történik így. És azt se higgyük el feltétlenül, ha valaki azt állítja, hogy kompromittáló anyag van a birtokában rólunk - a zsarolók és kényszerítők egy része csak blöfföl. Zsarolás esetén a zsarolótól kérjünk bizonyítékot. Ha nem tudnak ilyennel előállni, akkor nincs a kezükben semmi. Ha viszont megmutatják, az fontos bizonyíték a hatóságok számára is egy nyomozás során. A bűnözők általában lusták, különösen az interneten. Ha sok vesződséget okozunk nekik, általában feladják, és könnyebb célpontot keresnek.

Mikor kérjünk külső segítséget?

A kényszerítés és a zsarolás a világon mindenütt bűncselekmény (Magyarországon, aki jogtalan haszonszerzés céljából mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - BTK. 367. § (1)), ezért mindig jelentenünk kell a rendőrségnek, nemcsak a gyerek érdekében, hanem azért is, hogy mások se válhassanak célponttá. A legtöbb zsarolót elkapják – még a legügyesebbeket is. Gyűjtsünk össze annyi bizonyítékot, amennyit csak tudunk: ezek lehetnek az üzenetekről készített, dátummal és időponttal ellátott képernyőfelvételek, felhasználónevek és az ezeket használó szájtok vagy szolgáltatások, de bármi, amit lényegesnek érzünk.

Derítse ki, mit tett a webkamera előtt! Mondja el neki, hogy a dolog talán kínos, de távolról sem annyira, mintha a felvétel nyilvánosságra kerül. Mi látszik rajta pontosan? Melyik portálon vagy szolgáltatáson történt az eset? A saját webkameráját használta-e vagy valaki másét (az utóbbi esetben ez a másik is veszélybe kerülhet)? Tudja meg, pontosan mit mondott el a fia ennek az embernek (neve, hol lakik, hova jár iskolába), és hogy beszélgetett-e vele más közösségi platformokon is. Végül: mivel fenyegeti, ha nem fizet?

A zsarolók nagy része lusta, vagyis ha a fia nem reagál, az illető nagy eséllyel továbbáll anélkül, hogy beváltaná fenyegetését. Ellenőrizze fia adatvédelmi beállításait, és töröljön az ismerősei közül vagy tiltson le mindenkit, akit nem ismer. Ha azonban az illető tudja a fia adatait, vagy fenyegetni kezdi egy másik közösségi szájton, jelentse az üzeneteket az adott szájt(ok)nak. Jegyezzen fel az adminisztrátorokkal folytatott minden üzenetváltást. Ha a zsarolás folytatódik, értesítse a rendőrséget.

Ha a fia úgy gondolja, tudja, ki áll a dolog mögött, először ezzel az illetővel lépjen kapcsolatba, és szólítsa fel, hogy hagyja abba, különben jelenti őt az iskolának vagy a rendőrségnek. Ha nem olyasvalaki, akit a fia ismer, jobb, ha ezt a rendőrségre bízzák. Fogadhatnak magánnyomozót is, de ha a helyzet komolysága indokolja ennek költségeit, akkor azt is indokolja, hogy a rendőrséghez forduljanak.

Igen, segíthetnek. A világ kisebb, mint gondolná, és a bűnüldöző szervek együttműködnek egymással. Elképzelhető, hogy a fia egy nemzetközi kiberbűnöző-hálózat célpontjává vált, és ha így van, az elkövetőt jó eséllyel már ismeri valamelyik ország rendőrsége. Mások is jelenthették már, és lehet, hogy aktív nyomozás folyik ellene.

Ha gyereknek azt ígérik egy üzenetben, hogy borzalmas dolgok történnek vele, ha nem küldi el az üzenetet ötven ismerősének (vagy fordítva: Bill Gates annyiszor egy dollárt ad neki, ahány embernek továbbküldi), mondjuk neki, hogy keressen csak rá a Google-lel az üzenet ígéretére, tárgyára vagy fenyegetésére. Így megtaníthatja, hogyan ellenőrizze egy üzenet vagy e-mail valóságtartalmát, és segít megérteni a csalások, városi legendák és más hamisítványok mibenlétét.

Általában más gyerekek, akiknek túlzottan aktív a fantáziájuk, és így próbálnak ráijeszteni a többiekre. Az ijesztő tartalom, üzenetek vagy média azonban néha marketingcégektől származik, akik ilyen bizarr módon akarnak reklámozni egy terméket, mondjuk, egy ijesztő filmet. Ezt vírusmarketingnek nevezik, mivel egy pszichés turpissággal arra készteti a felhasználókat és webszájtokat, hogy kvázi önkéntesen továbbítsák a tartalmat ismerőseiknek, így az villámgyorsan elterjed a neten.

Először is beszélgessen el vele, hogy ez a műfaj létezik, és nem kell mindent elhinni, amit írásban küldenek nekünk. Figyelmeztesse, hogy ha ilyesmivel találkozik, szóljon bátran, beszélgessenek róla, de ne ossza meg az ilyesmit a neten senkivel. Ezzel ugyanis felzaklathatja ijedősebb társait, vagy feleslegesen félelmet kelthet olyasmivel kapcsolatban, amitől senkinek semmi oka félni. Szélsőséges esetekben, például amikor a tartalmat szándékosan félelem vagy pánik okozására hozták létre, a megosztása akár illegális is lehet. Tanítsa meg a gyereknek, hogy mielőtt megosztana valamit, előbb mindig ellenőrizze, igaz-e. Az álhírek korában ennek a fajta kritikaigondolkodásnak egyre fontosabb szerepe lesz az életükben.

A zsarolás és kényszerítés törvényellenes. Ha valaki azzal fenyegetőzik, hogy magánjellegű képeket vagy adatokat hoz nyilvánosságra, ha gyerekünk nem fizet, azt jelentenünk kell a rendőrségnek, meg kell szakítanunk az illetővel a kapcsolatot, és gondoskodnunk kell a gyerek eszközének és közösségi fiókjainak biztonságáról.

Sok próbálkozás csak blöff. Ha a zsaroló nem megy semmire a gyerekkel, általában egyszerűen továbbáll, és könnyebb célpontot keres.

Tanítsuk meg a gyereknek, hogy figyeljen furcsának tűnő e-mailekre, ajándékokra, linkekre vagy letöltésekre. Megnyitás nélkül, azonnal törölje őket!

Emlékeztessük a gyereket, hogy rendszeresen futtasson le vírus- és kártevőészlelő programot a számítógépén és a letöltött fájlokon, megnyitás előtt mindig ellenőrizze a letöltött fájlokat, nem fertőzöttek-e, és mindig frissítse a szoftvert.

Az elkövetőket általában elkapják, még akkor is, ha más országból tevékenykednek.

Ügyeljünk rá, hogy a gyerek rendszeresen készítsen biztonsági másolatot az eszközeiről. Ezzel csökkentheti a zsarolóprogram okozta károkat, mivel a számítógép újratelepítése után az adatok visszaállíthatók.

Magyarázzuk el a gyereknek, hogy az ilyesmivel becsaphat vagy megijeszthet másokat, még akkor is, ha ő viccesnek tartja.

Ha a gyerek üzenetet kap, hogy gond van valamelyik online fiókjával, mondjuk meg neki, hogy ne a linket használja, hanem menjen el közvetlenül az adott oldalra (gépelje be a címét a böngészőjébe).

Mondjuk meg neki, hogy a hivatalos segítő oldalak sohasem kérik arra, hogy töltsön le képernyőmegosztó szoftvert, vagy hogy használja a webkameráját.