5

Cyberbullying és trollok

Hogyan állíthatjuk meg és fegyverezhetjük le az online zaklatókat

Özönölnek a ragadozók (pedofil hajlamú internetezők) a cyberbullying áldozatának közösségi oldalára

Will egyik ügyfele felfedezte, hogy a fia pornót oszt meg, és gyalázkodó posztokat ír tanárokról és diákokról. Úgy értesült róla, hogy felhívták az iskolától, ugyanis más szülők panaszkodtak. Kiderült, hogy egyszer, miközben a fiú megnézte a telefonját, egy másik gyerek a válla felett megleste a jelszavát. Egy sportnapon ez a másik diák kinyitotta a fiú szekrényét, megkereste a telefonját, lekapcsolta a közösségi oldalának adatvédelmi szűrőit, majd pornót és gyalázkodást osztott meg rajta.

A gyerekek 25%-a találkozott már rasszista vagy gyűlöletkeltő online üzenetekkel.
Tovább olvasom
Az áldozatok 50%-a azt mondja, a zaklató kommentek a külsejükre vonatkoztak.
Tovább olvasom
A Magyarországon megkérdezett gyerekek 60%-át csúfolták már neten, a megkérdezett lányok 55%-a pedig zaklatást is tapasztalt az online térben, míg a fiúk esetében ez az arány 27%-os.
Tovább olvasom

Amit tudnunk kell

Az online zaklatás (cyberbullying) azt jelenti, hogy valaki sorozatosan fenyeget, zaklat, gúnyol vagy szidalmaz egy másik személyt az interneten, sms-ekben vagy alkalmazásokon keresztül. Trollkodásról akkor beszélünk, ha valaki online kommenttel próbál kihozni a sodrából valaki mást a maga vagy a barátai szórakoztatására. Az online zaklatás és trollkodás legnagyobb vonzereje abban rejlik, hogy névtelenül is űzhető. Ilyenkor az elkövetőnek nem kell szemtől szemben állnia áldozatával, ezért úgy hiheti, következmények nélkül kötözködhet vele.

Mekkora a probléma?

Cyberbullying minden életkorban előfordulhat, de a 12–17 éveseknél különösen gyakori. Egyes kutatások szerint a fiúk leginkább online játék közben válnak sértegetés áldozatává, a lányokat inkább a külsejük vagy a népszerűségük miatt zaklatják sms-ben vagy a közösségi oldalakon. Sajnos az LMBTQ, az etnikai kisebbséghez tartozó vagy a fogyatékkal élő gyerekek a legveszélyeztetettebbek: az USA-ban 2021-ben a 13–18 éves korcsoporthoz tartozók 64%-át vették célba nemi irányultságuk miatt. A kutatásban az összes résztvevő 35%-át zaklatták a szexuális orientációja, vallása, faji vagy etnikai háttere, nemi identitása vagy fogyatékossága miatt.

Forrás

Milyen hatással lehet a családra?

Az ilyen megnyilvánulások elsősorban a bizonytalanokat veszik célba, és megsemmisítő hatással lehetnek az áldozat (amúgy is gyenge lábakon álló) önbizalmára. Az áldozat viselkedése a zaklatás hatására megváltozhat: szorongóvá vagy depresszióssá válhat, de a folyamat akár önkárosítóvá is fajulhat. Az egyik árulkodó jel a szellemi képességei és külseje iránti hirtelen fokozott érdeklődés, és az olyan kérdések, mint a „szerinted okos vagyok?” vagy a „szerinted gáz a hajam?”.

Hogyan akadályozhatjuk meg?

Ha a gyermekünk közösségi oldalakon vagy chat platfromokon van jelen, a cyberbullyingot teljes mértékben kiküszöbölni nem lehet. Az esélyét azzal csökkenthetjük,, hogy a gyerek olyan közösségi oldalakat használ, amelyeken megfelelő biztonsági beállításokkal szabályozhatja a profiljának elérését, láthatóságát. Egy erős védelmi beállításokkal rendelkező közösségi platformon például megakadályozhatjuk, hogy a trollok üzenetei átmenjenek, könnyen letilthatjuk őket vagy a kommentjeiket. Kössük a gyerek lelkére, hogy azonnal szóljon, ha online gyalázkodást tapasztal, és hogy azért vagyunk ott, hogy segítsük és támogassuk őt, és nem azért, hogy ítélkezzünk felette.

Mit tegyünk, ha már megtörtént?

Az aranyszabály: Ne etesd a trollt! Vagyis ne adjuk a lovat a trollok alá! Minél inkább reagál rájuk a gyerek, minél ingerültebb lesz, a troll annál jobban szórakozik. Ha nincs válasz, akkor móka sincs. Ha a trollok mindig egy adott platformon, játékban vagy alkalmazásban kötnek bele a gyerekbe, próbáljuk megállapítani, ugyanarról a személyről van-e szó. Ha igen, jelentsük a portál adminisztrátorainak, és ha a szolgáltatás vagy alkalmazás lehetővé teszi, tiltsuk le az illetőt.

Mikor kérjünk külső segítséget?

A sorozatos, ismétlődő és kitartó zaklatás törvénybe ütközik. Ilyen zaklatás például, ha azt ismételgetik valakinek, hogy „hülye vagy”, „ronda vagy”, „bántani akarlak, vagy meg akarlak ölni”. De ide tartozhat a sértő emojik használata, vagy a sértő tartalmú képek és videók posztolása. Ha a gyereket rendszeresen és több weboldalon és alkalmazásban is zaklatják ugyanazok az emberek, mindig jelentsük az elkövetőt akár az iskolának (ha egy másik gyerekről van szó), vagy az események dokumentálásával (pl.: screenshot) értesítsük a rendőrséget - gyerekek közti zaklatás esetén a kriminalizálás csak nagyon súlyos esetben ajánlott, első lépés az elkövető szüleinek, tanárainak értesítése.

Ha erős a gyanú, megoldás lehet, ha először is elveszi tőle a mobilját, tabletjét, hogy ne folytathassa, amit művel. Ez drasztikus lépésnek tűnhet, de azonnal meg kell akadályoznia minden olyan tevékenységet, ami zaklatásnak minősíthető. Beszélgessen gyermekével: derítse ki tényleg ő csinálja-e, esetleg visszaélnek az azonosítójával. Ha ő teszi, miért teszi ezt a fia: mit gondol, és miért. A gyerekek néha meggondolatlanul tesznek dolgokat, nincsenek tisztában tetteik súlyosságával, tehát értesse meg vele, hogy viselkedésével árthat másoknak, és képzelje el, hogyan érezné magát, ha ő lenne a célpont.

Természetes, hogy ez megfordul a fejében, azonban nem javasolt, mert lehet, hogy csak ront a helyzeten, különösen, ha nincs teljesen tisztában gyermeke tetteivel. A bocsánatkérésre a fia a legmegfelelőbb személy.

Hacsak a gyerek (az elkövető) nem valami tech zseni, és nincs olyan hackertudása, amit a filmekben látunk, akkor a válasz majdnem teljes bizonyossággal igen. Az online zaklatók ritkán mesteri bűnözők, akik megússzák a lebukást. Szinte minden elektronikus cselekedetünk nyomot hagy valahol, és ez a nyom gyakran elég ahhoz, hogy azonosítsák a posztolót, illetve az e-mail vagy sms küldőjét. A zaklatás vagy fenyegetés áldozata pedig valószínűleg úgyis másolatot készített mindenről.

Ez a fia korától és az elkövetett cselekmény súlyosságától függ. A büntethetőségi korhatár Magyarországon 12-14 év, a bűncselekmény típusától függően. Ha valaki eléri ezt az életkort, akkor vádolhatják bűncselekmény elkövetésével. És mint arról már szó volt, az online zaklatást sokszor így minősítik, ennek pedig nyoma marad, és ha az eset nagyon súlyos volt, és komoly következményekkel járt, akár fiatalkorúak börtöne vagy javítóintézet is várhat rá.

Lehet, hogy azok, de az is lehet, hogy csak más gyerekek álcázzák magukat ilyen csoportnak. Ez a korcsoport nagyon kegyetlen tud lenni kortársaikkal, és előszeretettel csap le a különbözőségre. Ha valakit etnikai hovatartozása vagy etnikai tulajdonságai, például haja vagy bőrszíne miatt sértegetnek vagy gúnyolnak, az rasszista támadásnak minősül, ez pedig a gyerek korára való tekintet nélkül törvényellenes és elfogadhatatlan.

Ha csak szavak hangzanak el, az gyűlölet-bűncselekmény helyett általában gyűlöletbeszédnek minősül. Ez is komoly dolog, de a cselekedet súlyosságát a hatóságok sokszor az elkövetők kora alapján ítélik meg, és ha gyerekekről van szó, előfordulhat, hogy a rendőrség nem sokat tehet. Ha egyszerűen nincsenek tisztában szavaik jelentőségével, egy figyelmeztetés is elég lehet: el kell magyarázni nekik, hogy törvénytelen, amit tesznek. Ha azonban felnőttekről van szó, a rendőrségnek komolyabban kell fellépnie.

Lépjen kapcsolatba a közösségi oldal adminisztrátoraival, akik talán azonosíthatják a fajgyűlölő kommentek küldőjét, például az IP-címe vagy a felhasználóneve alapján. Ha komoly a dolog, a portál értesítheti a rendőrséget, akik aztán további eszközöket is bevethetnek az illető felkutatására. Amennyiben az oldal adminisztrátora nem elérhető, a cselekmény dokumentálásával közvetlenül is fordulhat a rendőrséghez, akik a bizponyítékok alapján adatszolgáltatásra kötelezhetik a közösségi oldal üzemeltetőjét.

Ha egy vagy több weboldalon fenyegetésekkel találkozunk, használhatjuk az oldal „szabálytalanság jelentése” opcióját, és elmondhatjuk, mi történik. Minden közösségi platformnak megvannak az elfogadható viselkedésre vonatkozó szabályai, az adminisztrátorok pedig letilthatják az elkövetőt, felfüggeszthetik vagy törölhetik a fiókját, és eltávolíthatják a posztjait. Egy másik lehetőség, hogy gyermeke megváltoztatja a profilképét vagy felhasználónevét, esetleg törölheti a fiókját, és a jövőben elkerülheti a szájtot.

Ha a zaklatásra e-mailben vagy sms-ben került sor, készítsen képernyőfelvételeket, és jegyezze fel a dátumokat, időpontokat, helyszíneket és felhasználóneveket. Ha az elkövető a gyermeke iskolájába jár, először az iskolavezetéssel, vagy akár a szüleivel lépjen kapcsolatba, egyébként értesítse a rendőrséget.

Tiltsuk le a hozzászólásokat, blokkoljuk a cyberbullykat, és sohase reagáljunk a negatív megnyilvánulásokra!

Az új bizonytalanságok, a gyenge önértékelés és a visszahúzódás arra utalhatnak, hogy gyermekünk online zaklatás áldozata.

A netes zaklatást általában írásban követik el úgy, hogy a kötekedő vagy troll láthatatlan maradjon.

Tiltsuk le a zaklatókat, vagy jelentsük őket a portál adminjainak. A zaklatást és a gyűlölet-bűncselekményeket nem szabad eltűrnünk!

Ha a gyerek be van lépve a fiókjába, és otthagyja valahol a mobilját, közösségi oldala sebezhetővé válik. Mindig legyen jelkód és/vagy biometrikus azonosítás a telefonon, tableten.