Támogatói tartalom

Szív

Évente több mint 45 ezer honfitársunk hal meg hiába.

A zöldség és gyümölcs kihagyása az étrendből akár 15 százalékkal is emelheti a stroke kockázatát.

Évente több mint 60 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek miatt, ez az összes halálesetnek majdnem a fele Magyarországon. A valódi tragédia nem is ez, hanem az, hogy többségüknek nem is kellene meghalnia. A szív- és érrendszeri betegségek akár 80 százaléka is elkerülhető lenne, egy egész Európát felölelő kutatás szerint pedig tíz stroke-ból kilencet lehetne elkerülni megfelelő prevenció mellett.

"Ez azt jelenti, hogy évente több mint 45 ezer honfitársunk hal meg hiába."

Az persze illúzió, hogy egyszer majd mindenki olyan életmódot folytat, ami minimálisra csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, de már kisebb változtatások is mérhetően csökkenthetik a szívroham, stroke és egyéb betegségek előfordulását. A dohányzás elhagyása például akár 50 százalékkal is mérsékelheti a halállal végződő szívroham kialakulását.

A szív- és érrendszeri betegségek bizonyos rizikófaktorai nem kerülhetők el. A férfiak például veszélyeztetettebbek, mint a nők, de az örökletes tényezőkön sem lehet változtatni, és kor előre haladtával is egyre nagyobb az esély valamilyen keringési problémára. Ennél azonban sokkal nagyobb súllyal esik a latba az, amin változtatni lehet. Egy 65 év feletti férfinak például, ha nem dohányzik, megfelelő a vérnyomása, a koleszterinszintje, négy százalék esélye van arra, hogy tíz éven belül meghal valamilyen szív- és érrendszeri betegségben – a nemzetközi szervezetek által összeállított SCORE tábla szerint ez már mérhető kockázat, a 15 százalék feletti szint pedig nagyon komoly kockázatot jelent. Ugyanez a férfi, ha dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, 47 százalék eséllyel hal meg tíz éven belül – ez brutális kockázat. Ha csak a cigit tette le, de a vérnyomása, koleszterinszintje az egekben marad, a kockázat azonnal 26 százalékra csökken – ami még mindig nagyon magas persze. A táblát itt lehet böngészni, bárki megnézheti, hol áll, és egyes rossz szokások elhagyásával mennyi eredményt érhet el.

"A szakorvosok szerint nem kell emberfeletti vállalásokat tenni. Három alappillére van az életmódváltásnak: a dohányzás elhagyása, egészségesebb étrend és némi mozgás."

Az első nem igényel komoly magyarázatot. Az egészséges étrend leegyszerűsítve a kevesebb zsírt, vörös húst, több rostot, zöldséget, gyümölcsöt jelenti. A zöldség és gyümölcs kihagyása az étrendből akár 15 százalékkal is emelheti a stroke kockázatát. A mozgáshoz pedig a legjobb egy kutya: napi fél óra séta, pontosabban aerob, azaz nem túlságosan megterhelő, a szívverést kissé megemelő mozgás is sokat jelent. Ezekkel megállítható az elhízás, garantáltan csökken a vérnyomás és a koleszterinszint is.

Szeretnéd tudni, hogy te mennyire vagy egészségtudatos?
Töltsd ki a kvíz tesztet és megtudod az eredményed!

Szűrővizsgálatok

Az egészséges életmód azért is kulcsfontosságú, mert nincsenek kifejezetten szív- és érrendszeri megelőző vizsgálatok – mint mondjuk a tüdőszűrés –, erre nincs általános szűrővizsgálat. A rizikófaktort növelő tényezőket lehet vizsgálni, vagyis a rossz vérkép, a túlsúly, a dohányzás mind figyelmeztet a veszélyre. Így nem árt rendszeresen vérnyomás és koleszterinszint mérést csináltatni. Hasonlóképpen fontos a vércukor és vérzsír szintjének rendszeres ellenőrzése. Ezek kordában tartásával jó eséllyel minimálisra csökkenthető az infarktus vagy a stroke kialakulása.

Mikor kell orvoshoz menni?

Mivel egy infarktusba bele is lehet halni, illetve egy stroke súlyos, akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat, fontos az intő jeleket nagyon komolyan venni. A legtipikusabb ilyen intő jel a zsibbadó bal kar. Ilyenkor lényegében azonnal el kell dobni, ami a kezünkben van, és menni kell az orvoshoz. Hasonlóképpen vészcsengőnek felel meg, a nyugalmi helyzetben érzett hirtelen szívdobogás. Intő jel még a hirtelen és indokolatlan légszomj, a hirtelen fáradság. A legfontosabb minden esetben az, hogy a betegség kialakulása előtt lépni kell, mert később már csak kármentésre van lehetőség.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő betegfogadási összesítése szerint egy kardiológiai vizsgálatra átlagban 50 napot kell várni a betegeknek. Itt természetesen nem a zsibbadó balkarral mentőt hívó betegekről van szó, hanem a járóbetegek ellátásáról. Ehhez képest magánrendelésen két héten belül, de akár 48 órán belül is orvosnál lehet a beteg – ráadásul beutaló sem kell. Az általános kardiológiai vizsgálatok ára 20-25 ezer forint között mozog. Természetesen a panaszoktól, betegségtől függően az ár eltérő lehet, ha az orvos egyéb vizsgálatok elvégzését is fontosnak tartja.

Szeretnéd tudni, hogy te mennyire vagy egészségtudatos?
Töltsd ki a kvíz tesztet és megtudod az eredményed!