Neuro

A neurológiai betegségek rendkívül alattomosak. A kiváltó okokat sok esetben nem ismerjük, azonosítani sem egyszerű némelyiket, biztosat esetenként akkor lehet csak mondani, amikor már nagy a baj.

Bele nem hal a beteg, de az életminőséget brutálisan rombolják ezek a betegségek.

Az idegrendszer lehet központi és periférikus, előbbi az agy és a gerincvelő, utóbbi pedig az ide be- és az innen kimenő ideghálózat. Az idegrendszeri betegségek rendszerint ezek működését rontják vagy akadályozzák. A legismertebb betegségek közé tartozik az epilepszia, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a különböző okokra visszavezethető demencia vagy a sclerosis multiplex.

Az epilepszia elektromos kisülések sorozata az agyban, ami rohamokban mutatkozik meg. A lakosság 5 százaléka élete során legalább egy epilepsziás rohamot átél. Ezek a rohamok sokfélék lehetnek, nemcsak a Julius Caesarra jellemző egész testet feszítő rángás tartozik ide, kisebb rángásokat eredményező is lehet. Gyógyszeres kezeléssel többnyire teljes mértékben kordában tartható. A sclerosis multiplex inkább a nők betegsége, jellemzően fiatalabb korban 20-50 éves kor között jelentkezik, Magyarországon 7-8 ezren szenvednek tőle. A beteg állapota az évek előrehaladtával folyamatosan romlik, vége akár teljes rokkantság is lehet.

A demencia, vagyis az elbutulás valójában egy tünetegyüttes, amely jellemzően 65 éves kor felett az agysejtek pusztulása miatt alakul ki. Az Alzheimer és a Parkinson kór megjelenhet akár fiatalabb korban is, mégis inkább a 60 éves kor felett jellemző. Előbbi lényegében a teljes szellemi tudat szétesését eredményezi az idegsejtek pusztulása miatt, utóbbi pedig az ingerületátvitel romlása miatt a fizikai és szellemi leépülést akár rövid időn belül is okozhatja. A Parkinson-kór tüneteinek jelentkezésekor a sejtpusztulás akár már 80 százalékos, Magyarországon 16-20 ezer ember szenved a betegségtől. Az Alzheimer-kór a 65 év feletti lakosság egy százalékát érinti.

Figyelni kell a környezetünkben élőkre

"A kisebb mozgáskoordinációs problémákat könnyen lehet idegeskedésre, fáradtságra fogni, a kezdődő memóriazavar pedig fel sem tűnik."

A környezet, a család jóval hamarabb felismerheti, hogy valami nincs rendben, ez esetben pedig jó minél hamarabb lépni. Bár a betegségek eredete jellemzően nem ismert, így gyógyítani sem lehet a kórokat, de minél hamarabb megvan a diagnózis, annál könnyebb megtartani az élhető életminőséget a lehető legtovább. Mivel itt nem adott elváltozásra, hanem ismeretlen okok miatt kialakuló állapotromlásra kell gyógyszert keresni, sokszor egyedi koktélt kell kikísérletezni a betegnek.

Az átlagos neurológiai vizsgálatok legalább egy órát vesznek igénybe, az orvos már az első kézfogásnál elkezdi a vizsgálatot, figyeli a beteg mozgását, szemét, az első kérdésekre adott reakciót, hiszen már ezekből az apró mozdulatokból is következtetni lehet az általános állapotra. A diagnózishoz elengedhetetlen az alapos neurológiai vizsgálat, ám ez önmagában sokszor nem elég. A különböző képalkotási technológiák, különösen az MR és az EEG megfelelő lehet, esetenként azonban az agyból vagy gerincvelőből vett folyadékot is vizsgálni kell.

Költségek

A statisztikák alapján az általános neurológiai vizsgálatra átlagosan 30 napot kell várni. A különbségek ordítóak, egy rendelőintézetben 264 nap a várakozás sok helyen azonban csak egy-két nap. A gyermekneurológia esetében hasonló a helyzet, 29 nap az átlagos várakozási idő. Ez persze csak az alapvizsgálat, ha ezt követően kiegészítő/diagnosztikai vizsgálatokra is szükség van, az újabb várakozás – MR esetében 75 nap. E kettő már összesen több mint három hónap üresjárat, ami nagyon megterhelő lehet.

Magánúton egy általános neurológiai vizsgálat 20-25 ezer forint körül alakul, és nem kell heteket sem várni. A kiegészítő vizsgálatok árát is érdemes belekalkulálni, a CT ára kb. 20 ezer, az MR pedig alsó hangon 35 ezer forint körüli kiadást jelent.