Módszertan

Kik kerülnek fel a listára?

Az 50 leggazdagabb magyar listáján olyan magyar milliárdosok szerepelnek, akik meghatározó üzleti tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy akiket üzleti érdekeltségeik ide kötnek. Módszertanunk szerint magyar az, akinek van magyar állampolgársága (a kettős állampolgárság nem kizáró ok), a magyarországi lakhely viszont nem kritérium. A testvérpárokat egyben számoltuk, ha érdekeltségeik legalább 90 százaléka egyenlő arányban oszlik meg közöttük.

Hogyan számoltunk?

A vagyonbecslés alapja a cégértékelés. A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, EBITDA alapon számoltunk. Leginkább ez a mutatószám alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. Iparági szorzókat használtunk, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú távú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát. Az ingatlanos és pénzügyi cégeknél a bennük felhalmozott eszközökből indultunk ki. Az osztalékoknál levontuk az adókat, ahol tudtuk, felmértük adott tulajdonos egyéb érdekeltségeinek finanszírozási igényét, illetve beszámítottuk az elmúlt évek osztalékainak egy részét is.

Munkánkat a Bisnode PartnerControl céginformáció-szolgáltató adatai és kimutatásai segítették, a cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot. Segítségünkre volt kimutatásaival az Ingatlan.com is.

Milyen adatokat használtunk fel?

Mindig publikusan elérhető információkból dolgoztunk, ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk, ennek híján az elérhető információk alapján magunk konszolidáltuk az eredményeket. A 2020. december 15-ig feltöltött éves beszámolókból dolgoztunk, vagyis a becslések alapját a 2019-es üzleti évről szóló hivatalos beszámolók adták. A részvényeknél a legfrissebb tőzsdei adatokkal számoltunk.

Közbeszerzések – állami kitettség

Újdonság módszertanunkban, hogy az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett vagy állami koncessziókat tulajdonló cégeket eszközalapon, tehát nagy mértékben diszkontált árazás alapján értékeltük fel. Az állami kitettséget az elmúlt három év közbeszerzésen elnyert megbízásainak összege alapján vizsgáltuk; ahol ez a legfrissebb éves árbevétel legalább 80 százalékát elérte, ott nem tartottuk indokoltnak a piaci, EBITDA-alapú megközelítést, mivel a pénztermelőképesség nagyban függ az állammal kötött szerződésektől. Ugyanígy vizsgáltuk a tendergyőztesek alvállalkozóit is.

Stratégiai diszkont

A járványhelyzetre hivatkozva 2020 tavaszán életbe lépett az a kormányrendelet, aminek alapján kiemelt ágazatokban, stratégiailag fontos vállalatokban külföldi szereplő 2020 végéig csak miniszteri engedéllyel szerezhet tulajdont – az ideiglenesnek mondott rendelet hatályát ősszel 2021. június 30-ig meghosszabbították, jelenleg is érvényben van. A rendelet nem részletezi, melyek a stratégiai vállalatok, azok köre meglehetősen tág, és nem transzparens az sem, pontosan mit vizsgál az erre kijelölt Információs és Technológiai Minisztérium (ITM). A rendelet eltüntette a piacról a lehetséges vásárlók egy részét, a csökkenő verseny és a tőkeerős szereplők kvázi kizárása a Forbes meglátása szerint a magyar cégek leértékelődését eredményezi.

A száz legértékesebb magyar vállalatot rangsoroló Magyar 100 listánkat (Forbes, 2020/12) ugyanezen okokból 30 százalékos stratégiai diszkont figyelembevételével készítettük el, fenntartva, hogy a piaci tranzakciók alapján igyekszünk majd a piaci trendekhez igazítani azt. Ősszel a diszkont mértékét – a kevés rendelkezésre álló piaci adat miatt – a megelőző öt év tranzakciós értékeit alapul véve határoztuk meg (a CMBP kimutatása szerint a stratégiai szektorokban átlagosan 30 százalékkal fizetett kevesebbet egy cégért egy magyar, mint egy külföldi felvásárló). Az elmúlt két hónap piaci eseményeit elemezve és több szakértő tanácsát kikérve ezt a diszkontot az 50 leggazdagabb magyar vagyonbecsléseinél 15 százalékosra mérsékeltük, hiszen sokan inkább kivárnak az adásvétellel, vagyis kevés a tranzakció. A rendelet hatása így is egyértelmű, a transzparencia hiánya és az állam túlzott beavatkozása miatt egyfajta „országdiszkont” érvényesül a magyar cégek árazásában. Mivel a rendelet a vállalatok meglehetősen széles körére érvényes, ezért azt minden cégnél alkalmaztuk. Az amerikai Forbes ajánlása privát cégekre 10 százalékos a diszkont, mivel azok kevésbé likvidek. Ezt alapul véve a háttérbeszélgetések után határoztuk meg a 15 százalékos diszkontot.

Ahol a jelentős állami kitettség miatt eszközalapon – egy eleve diszkontált cégértéken – számoltunk, ott nem alkalmaztunk (újabb) diszkontot. Ahol volt publikus tranzakció (befektetés vagy például – tőzsdei társaságot is érintő – apport), ott a piaci árat vettük alapul.

A becsléseinkhez felhasznált, egyéb források: Clearwater International EMS Report, Capital IQ, KSH kimutatások, nagy tanácsadócégek negyedéves M&A riportjai.

Jogi ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértői segítik munkánkat.