14

Gyermekünk digitális lenyomata

Gyermekünk személyes információs nyomai az interneten

Iskolai kiközösítés megbotránkoztató mémek miatt

Will egyik ismerőse felfedezte, hogy a fia és a barátai az iskolában szerkesztett képeket – „mémeket” – találnak ki, és küldözgetnek egymásnak. A fiúk között majdhogynem elkerülhetetlenül versengés alakult ki, hogy ki tud durvább képeket készíteni. A fia feliratozott egy állatokkal való kegyetlenkedést ábrázoló, igazán szörnyű és visszataszító képet, ami aztán a baráti körén kívül más gyerekekhez is eljutott. A képet jelentették a tanároknak is, és a fiú nemcsak büntetést kapott, de sok diáktársa többé nem állt szóba vele. Tudnunk kell, hogy Magyarországon az ilyen erőszakos tartalmak megosztása és tárolása is bűncselekmény.

2018-ban a becslések szerint már a munkaadók 90%-a ellenőrizte a jelentkezők digitális lábnyomát.
Tovább olvasom
A közösségi médiát használó szülők 82%-a posztol a gyerekéről, 18% biztonsági okokból nem teszi. A “sharenting” kifejezés az angol „share” (megoszt) és „parenting” (szülőség, gyereknevelés) szavakból született és a gyerekükről túl sokat posztoló szülők magatartására utal és súlyosan sérti a gyerekük jogait.
Tovább olvasom
Tudta, hogy Franciaországban a nagykorúvá vált gyerekek beperelhetik a szüleiket azért, ha olyan fotót osztottak meg róluk korábban, amit ők később kellemetlennek éreznek?
Tovább olvasom

Amit tudnunk kell

Akár tetszik, akár nem, életünk jelentős része az interneten zajlik. Minden, amit gyermekünk feltölt a közösségi oldalatkra, minden, amit a barátai feltöltenek róla (például, ha megjelölik egy fényképen vagy egy bizonyos helyszínen), és minden adat, amit a cégek összegyűjtenek róla információforrássá válik - kérdés az, hogy az egyes nyokora ki láthat rá. A gyereknek tisztában kell lennie vele, hogy az online aktivitásával „digitális lábnyom”-okat hagy maga után, ami megmarad az interneten, később láthatják a családtagjai, leendő munkaadói vagy kapcsolatai, és esetleg ezek alapján ítélhetik meg őt.

Mekkora a probléma?

Néha nem is vagyunk tisztában vele, mennyi mindent osztunk meg. Minden kattintás, üzenet, poszt, fénykép és „lájk” eltárolódik valahol, és gyakran teljesen váratlan helyzetekben és módokon kerülnek elő. Az ilyen jellegű információkat magánjellegűnek hisszük, pedig korántsem azok. Online tevékenységünk naplóját - jellemzően személyes adatok nélkül - eladhatják internetes szokásainkat vizsgáló adatelemző cégeknek. Az elemzéseket aztán továbbadhatják online kereskedőknek, reklám- és biztosítócégeknek, akik célzott hirdetésekkel igyekeznek növelni a forgalmukat. Az Európai Unióban, így Magyarországon is a szolgáltatóknak, cégeknek tájékoztatniuk kell a felhasználókat az adatkezelési, adatvédelmi protokolljukról, amelyet az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szerint kell kialakítaniuk. A felhasználónak beleegyezését kell adnia személyes adatai kezeléséhez, ám ezt az engedélyt bármikor visszavonhatja, és kérheti adatai törlését is az EU-ban működtetett weboldalakról.

Milyen hatással lehet a családra?

A gyerekünkre nézve az jelenti legnagyobb veszélyt, hogy posztolnak valami sértő, illegális vagy akár csak vitatható dolgot, és azt közvetlenül kapcsolatba hozhatják a valódi nevével. Ez azt jelenti, hogy a legjobb, ha inkább nem posztol semmit dühösen vagy zaklatottan és nem tanácsos olyat posztolnia, amit nem mondana el akár minden barátjának. A munkaadók ma már rutinszerűen rákeresnek a potenciális alkalmazott nevére, hogy többet tudjanak meg róla, így egy állásinterjún akár negatív pontot is szerezhet azzal, ha régebben készült “vadul bulizós” képeire is ráakad leendő munkáltatója. A digitélis lábnyomra való odafigyelés nem azt jelenti, hogy a számára fontos dolgokban ne fejtse ki véleményét, vagy ne legyen tagja online közösségeknek, sokkal inkább arról, hogy ha ilyeneket tesz, számoljon azzal, hogy “az internet nem felejt”.

Hogyan akadályozhatjuk meg?

A digitális lábnyom kialakulását nem lehet, nem is kell teljesen megakadályozni, hanem annak formálására lehetünk hatással, ha tudatosan használjuk az internetet.. Például beszéljük le az online felmérések, kérdőívek kitöltéséről, bíztassuk, hogy rendszeresen törölje a felkeresett oldalak által a gépére küldött cookie-kat (ha szüksége van segítségre ebben, tegyük meg mi magunk), és használhatunk követést blokkoló szoftvert is. Figyelmeztessük rá, hogy ne használja több portálon is ugyanazt a felhasználónevet, ezzel megnehezíti mások számára a különböző online fiókokból származó adatok összekapcsolását.

Az adatgyűjtők „cookie-nak” nevezett fájlokat helyeznek el a látogatók számítógépén, és ezek segítségével nyomon követhetik őket az interneten. Ezeken keresztül megtudják, milyen internetszolgáltatót használunk, milyen típusú gépünk vagy telefonunk van és egy sor egyéb fontos információt nyernek.

Mit tegyünk, ha már megtörtént?

Ha megtudjuk, hogy a gyerek valam olyan dolgot tett közzé az interneten, amiről feltételezzük, hogy negatív hatással lehet az ő megítélésére akár most, akár a jövőben, kérjük meg, hogy törölje azt, amilyen gyorsan csak lehet (mielőtt bárki screenshotot készítene róla például). Ha ilyen eset előfordul, egy nyugodt pillanatban beszéljük meg gyermekünkkel, miért nem okos dolgo mindent közzétenni, ami eszünkbe jut, és milyen szempontokat érdemes mérlegelni posztolás, kommentelés előtt. A legtöbb közösségi oldalon a posztokat eleinte csak az ismerősei láthatják (amennyiben az adatvédelmi beállításokban így szerepel). A poszt ebben a fázisban még eltávolítható a portálról (ha magunk nem tudjuk megtenni ezt, forduljunk a portál ügyfélszolgálatához). Ha a gyerek rengeteg reklámot és spamet kap olyan dolgokkal kapcsolatban, amiket megnézett az interneten, akkor lehet, hogy túl sokat árul el magáról.

Mikor kérjünk külső segítséget?

Ha a gyerek valamilyen sértő dolgot posztolt, és ez felháborodott, esetleg fenyegető hozzászólásokat vált ki, kérjünk segítséget. Töröljük a posztot, sőt gondolkodjunk el a fiók törlésén is. Ha nem tudjuk eltávolítani a bejegyzést, kérjük a portál adminjainak segítségét. Segítőkészebbek lesznek, ha megtudják, hogy a fiók egy gyereké. Ne aggódjunk, ha esetleg fiatalabb a regisztrációhoz kikötött alsó korhatárnál, mert az adminok hozzá vannak szokva ehhez, és ilyen esetben ők is minél gyorsabban szeretnék az oldalon kívül tudni őt.

Igen. Sok, ha nem egyenesen mindegyik weboldal követi a az internetezők szokásait. A digitális lábnyom mindazokból a személyes adatokból áll össze, amiket a különböző weboldalakonmegadott, milyen termékekre kattintott, stb. Minél több információt árul el magáról, a weboldalak annál teljesebb képet alkothatnak az életéről, az érdeklődési köréről és a szokásairól. Az adatgyűjtés teljes leállítására nincs biztos módszer, de az alábbi tippek a minimálisra szoríthatják vissza a cégek által a gyerekéről megszerzett információkat.

  • Mondja meg a gyerekének, hogy korlátozza a megosztott adatokat! – Beszélje meg vele, hogy ha regisztrál egy oldalon, ne adjon meg teljes nevet, születési dátumot és opcionális információkat, csak ami elengedhetetlen a regisztrációhoz. Igyekezzen más-más nevet megadni különböző fiókoknál (nevének rövidítése, becenév), hogy ne tudják összekapcsolni a különböző fiókokból származó hozzá köthető adatokat.
  • Hozzon létre különe-mail fiókot a regisztrációihoz! Ha a regisztrációhoz e-mail-címre van szükség, hozzon létre egy olyan külön e-mail-fiókot, amit csa a regisztrációkhoz, megerősítéshez használ, így elválaszhatja ezeket a személyes e-mailjétől.. Sok online szolgáltatás van, amivel ezt megteheti.
  • Szokja meg, hogy el kell olvasni az apró betűs részeket is! – A gyerek nagyon figyeljen oda, nehogy engedélyezze a oldalnak személyes adatainak továbbadását.
  • Ügyeljen rá, hogy haközösségimédia-fiókjait más oldalakkal köti össze, azok milyen adatokat szeretnének megtudni a profiljából! – Csak körültekintően lépjen be egy online játékba a Facebook-fiókjával, ellenőrizze, milyen adatokat kér a rendszer. Az adott fiók (pl Facebook vagy Google) személyes beállításainál ellenőrizheti, hogy mely oldalaknak van hozzáférése a személyes adatokhoz és konkrétan milyen adatokhoz. Ezt időszakosan érdemes ellenőrizni és a nem használt fiók-összekapcsolásokat törölni.
  • Ellenőrizze a gyerek gépén a cookie-kat és ezt tanítsa meg gyermekének is! – Kattintsunk a böngésző beállításainál az „Adatvédelem” menüpontra. Válasszuk ki, milyen cookie-kat engedélyezünk, és tiltsuk le a nem kívánt, harmadik félhez tartozókat.
  • Csak megbízható forrásból származó online felméréseketés kérdőíveket töltsön ki, a bugyuta online kvízeket érdemes elkerülni!
  • Keressen rá a gyerek nevére a Google-lel! – Nézze meg, mit találnak azok, akik rákeresnek a nevére. Ha bármi olyasmit talál, amit nem akar megosztani, menjen el az adott weboldalra, és törölje az információt, vagy kérje erre az oldal üzemeltetőjét.

Jogos az aggodalom. A munkaerőpiacon bevett gyakorlat a jelentkezők internetes „lábnyomának” – a nevükre való rákeresés eredményének – és online közösségi tevékenységének ellenőrzése. Minden cégnek fontos a jó híre, ezért el akarják kerülni, hogy bármi, amit egy alkalmazott mondott vagy tett, esetleg ártson nekik, illetve hogy olyasvalakit vegyenek fel, akit az online tevékenysége alapján nem szívesen látnának maguk között.

Nem. Ide tartoznak a barátai bejegyzéseihez írt kommentjei, videókhoz való hozzászólásai és az általa „lájkolt” vagy megszavazott posztok is. A portál ezeket mind eltárolja, még a magánjellegű dolgokat is. Egyes közösségi szájtok még azokat az üzeneteket is elmentik, amiket begépelünk ugyan, de meggondoljuk magunkat, és mégsem küldünk el. Fia tehát nem tudhatja biztosan, hogy ami ma privátnak számít, tényleg az-e, vagy az marad-e mindig. Minden alkalommal el kell gondolkodnia: „Ha valaki elolvassa, mi lehet a legrosszabb, amit gondol rólam?” Ha kételyei vannak, inkább ne posztolja.

Lehet, hogy olyasmit készül közölni, amit később megbánhat? Mondjuk el, hogy posztjai azután is megmaradhatnak, hogy törölte őket.

A weboldalakon csakis a szükséges mezőket töltse ki, opcionális adatokat ne áruljon el, személyes adatait – vagy másokét – pedig soha ne adja meg.

Töröljük le a harmadik féltől (fel nem keresett szájtoktól) származó cookie-kat, és gondolkodjunk el egy magánhálózat (VPN) használatán, amivel elrejtheti böngészési tevékenységét a webszájtok elől.

Ellenőrizzük a böngészőjébe elhelyezett cookie-kat, és távolítsuk el őket, hogy az egyes weboldalak ne tudják követni.

Ha nincs hozzáférésünk a poszthoz, kérjük meg a közösségi oldaladminisztrátorait, hogy távolítsák el.

Ha az egyik weboldalra egy másikon lévő fiókon keresztül lép be, a weboldalakpontosabb képet alkothatnak róla - annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Nézzük meg, mit látnak mások. Túl sokat árul el magáról? Esetleg olyan posztokban tűnik fel, amikről nem is tud?

A játékoknak, kvízeknek és ingyenes próbáknak mind megvan az áruk, mégpedig a legtöbbször a gyerek személyazonossága.

Ne adjuk meg több oldalon ugyanazt a felhasználónevet. Így ugyanis összekapcsolhatják a különböző helyeken rólunk tárolt személyes információkat.